NEM ESIK SZÉT A GÁRDA BÁZISA

Megszületett a megegyezés a Barcelona és a Ciudad Real között, hogy Iker Romero a már megkötött szerzõdése ellenére nem igazol a kasztíliai klubhoz, hanem marad Katalóniában. A múlt héten Bajnokok Ligáját nyerõ együttesnek az átlövõ egyértelmûen nélkülözhetetlen alakja, s megtartásával bíztató a gárda jövõje is.

Iker Romero ügye kétségtelenül a kézilabdavilág egyik legbonyolultabb átigazolása volt. A játékos 2003-ban a Ciudad Realtól szerzõdött a Barcához, azonban késõbb ismét szerzõdést kötött a fehér mezesekkel, azzal a kikötéssel, hogy csak akkor tér vissza korábbi csapatába, ha már nem Juan de Dios Román a vezetõedzõ. E kontraktus megkötésekor valószínûleg a Barcelona és maga Romero is kicsit meggondolatlan volt, a szezon vége felé tartva pedig egyre valószínûbbnek tûnt, hogy a játékos ismét fehérbe öltözik.

A BL gyõzelem viszont átírta a forgatókönyvet, mivel Romero és a Barcelona is belátta: nem lenne jó a másik nélkül folytatni. Romero korábban megkötött szerzõdését azonban nem lehetett egyszerûen felbontani, s a katalán vezetõknek a legyõzött Ciudad Real elöljáróival kellett asztalhoz ülniük. Joan Laportáéknak igen nehéz dolga volt, hiszen a Ciudad Real nyugodtan kérhette, hogy a Barcelona fizesse meg (a játékos szerzõdésében szereplõ) 1 millió eurós kivásárlási összeget. A hét elején még nem is igen mozdult el errõl az összegrõl a világ leggazdagabb kézilabdaklubja, így Xesco Espar edzõ már-már lemondott Romeroról, mondván, 1 millióért három klasszis játékost lehet vásárolni, így nem kell erõltetni a dolgot.

A vezetés azonban végül alkudni tudott, s állítólag 700.000 euró körül megszületett a megegyezés, így Romero maradhat BL gyõztes csapatban. A bejelentést követõen érthetõen boldogan nyilatkozott a balátlövõ: Nagyon elégedett vagyok. Az volt a vágyam, hogy még hosszú évekig maradhassak. Köszönöm Espar segítségét, aki bízott bennem, és az elnöknek is hálás vagyok. Laporta az elsõ a kézilabda történetében, aki ilyen átigazolást tudott véghez vinni. Ezen kívül köszönettel tartozom Diaz de Merának (a Ciudad Real elnökének), hogy megszülethetett az egyezség.” „