euroliga 2004/2005
Litvánia és azon belül is Kaunas az egyik legészakibb és leghidegebb helyszíne az EuroLeague küzdelmeinek, de ennek ellenére nagyon sok tüzet visznek a sorozatba.
A Barcelona és a Kaunas összecsapásait nehezíti majd a földrajzi helyzet is, mivel mindkét csapatnak át kell repülnie az egész kontinens „feje felett” ha el akar jutni riválisához. Ezen a szinten temészetesen ezt már megszokták a játékosok de ők is szívesebbn játszanak egy rövid 1-2 órás „sétarepülés” után, mint egy megterhelő „interkontinentális” repülőút után (azt sem szabad elfelejteni, hogy 2 méteres testmagasság felett minden tömegközlekedési eszközön hatványozódik a kényelmetlenség „fogalma”).
A Zalgiris csapata egy viszonylag rövid, de annál tömörebb és sikeresebb múltra tekinthet vissza. A csapatot még 1944-ben alapították meg Kaunas legjobb kosárlabdázóinak fúziójával. A sikerekre nem kellett sokat várniuk mivel már 1947-ben sikerült elhódítaniuk a Szovjetúnió által kiírt bajnokság első helyezését. Mielőtt a Szovjetúnio 1990-ben felbomlott, a „litvánok” még négyszer ölelhették magukhoz a legfényesebb trófeát (1951,1985,1986,1987). Litvániában aztán már nem lehetett olyan erős bajnokságot kialakítani, mint az egykori Szovjetúnióban de talán ezt a Zalgiris Kaunas sajnálta a legkevésbé, mivel azóta szinte legyőzhetetlennek. 1998-ban megszerezték a klub történelmének első nemzetközi sikerét és megnyerték a Saporta Kupát. Évről évre sikeresebb és keményebb a csapat ennek ékes példája, hogy az elmúlt idényben megszerezték a klub 20. bajnoki címét is és az EuroLeague sorozatban is csak „hajszálon” múlott, hogy nem jutottak be a Final Fourba. Ha továbbra is így fejlődnek és így folytatják akkor hamarosan nagyobb meglepetéseket is okozhatnak akár a nemzetközi porondon is.
A zöldeknek óriási lökést adott a szezon előtt, hogy az élő legenda, Arvydas Sabonis visszatért a soraikba. Az „örökifjú aggastyán”, a 220 cm magas center óriási szerepet játszott a sikeres EuroLiga szereplésben. Az alapszakasz és a Top 16 legértékesebb játékosának (MVP) választották amit általában a statisztikai mutatók alapján ítélnek oda. Sabonis elképesztően sokoldalú volt az egész sorozatban: 16.6 pont, 10.7 lepattanó, 2.3 gólpassz, 1 labdaszerzés és 1.3 dobásblokkolás mérkőzésenként. Persze nélküle sem kell(ene) félteni a kaunasi gárdát, de a Portland TrailBlazers egykori centere a világ talán legjobban passzoló centere még most is és alkatából adódó lassúságát kitűnő helyezkedéssel, passzolókészséggel, óriási rutinjával és vajcsuklójával (akár a hárompontos vonalon kívülről is) pótolja.
A csapat másik erőssége, hogy megadják az esélyt a fiatal hazai játékosoknak is és a keret nagy részét litván játékosok alkotják és így lehetnek együttes erővel még sikeresebbek. A csapat további tagjai a válogatott hátvéd és bedobó Gustas Giedrius és Dainius Salenga, Panlius Jankunas, Arturas Javtokas, Simonas Serapinas, Mindausgas Timinskas, a lettek válogatott bedobója Ainars Bagatskis és az amerikai erőcsatár Tanoka Beard. Nem is olyan régen még ebben a csapatban szerepelt Dávid Kornél is de ő időközben már Spanyolországban „kergeti a labdát”.
A litván szurkolók remélik, hogy nagy kedvencük Arvydas tovább folytatja a játékot és segítségével továbbra is a csúcson maradnak. A 2003-2004-es bajnokságban a Zalgiris 35-1-es mérleget ért el. Ha marad Sabonis, ezt akkor is nagyon nehéz lesz megtartani illetve túlszárnyalni, de talán nem is feltétlenül szükséges a csúcson maradáshoz.
