Ez még nem a bajnokcsapat

Az Atlético Madrid elleni mérkõzésen gyakorlatilag a teljes csapat betlizett, igazán dicsérhetõ játékos nincs is, mivel teljes csapatrészeket lehet kritizálni a vereség után. A védelem nem tudott mit kezdeni a hazai együttes gyorsabb támadásvezetésével, a középpályások sem támadásépítésben, sem védekezésben nem nyújtottak jó teljesítményt, míg a támadóknál sem lehet dicshimnuszokat zengeni.

Frank Rijkaard talán éppen azért állította be Oleguert a védelem jobboldalára, mert Belletti mögött gyakran akadnak üres területek, amiket bejátszva veszélyes akciókat szõhet a madridi együttes. Ez fényesen beigazolódott viszont úgy is, hogy a brazil a kispadon maradt, mert Oleguer sebességben nem tudta fölvenni a versenyt Petrovval. A védelemben azonban más problémák is adódtak, jó néhányszor csak a szerencse mentette meg Puyolékat attól, hogy a hálóban kotorásszanak. A második gólnál az sem, mert hiába állt föl Maxi beadása elõtt a védõsor, Edmílson és Oleguer is csak nézte, ahogy Kezman közelrõl a hálóba lõ. Mivel ez valóban nem csak egy kósza támadás volt a hazaiaktól, mely veszélyes is volt, s amit nem tudott lereagálni a védelem, nem lehet a szerencse hiányára sem fogni a problémát, vagy egyszeri figyelmetlenségnek titulálni. A Valencia és a Betis ellen mindenképpen érdekes lesz, hogy melyik verziót veszi elõ Rijkaard a repertoárjából, mert a Werder Bremen ellen viszont inkább a tegnap betlizõ felállás volt sikeres. Az is elõfordulhat, hogy számításba jön majd az eddig pihenõ Damiá a jobboldalon, s megtörténhet Márquez visszavonása a védelembe, bár ennek kisebb a valószínûsége.

A középpályások alig-alig tudtak fölénybe kerülni, nagyon keveset volt náluk a labda, s veszélyes támadásvezetést sem lehetett nagyon látni tõlük. Néhányszor pedig a védekezésrõl is alaposan elfelejtkeztek, mely után érkeztek is lendületbõl az Atlético támadások. Igen ritka eset, hogy nem a Barcelona birtokolja a labdát nagy fölénnyel, ezért most van mit átgondolnia Decóéknak, mivel ennek a masszív középpályás játék lenne a kulcsa, s ettõl nagyban függnek a támadók is. A támadósor sajnálatosan nem csak tegnap betlizett, mert eddig Giuly és Ronaldinho is csak keresi a formáját, Eto’o pedig úgy háromgólos a bajnokságban, hogy õ sem a legjobb napjait éli. Az pedig kissé aggodalomra ad okot, hogy a bajnokág eddigi három fordulójában csak a kameruninak sikerült gólokat lõnie, a többiek még csak várnak az elsõ találatukra. Azt azért túlzás lenne kijelenteni, hogy Eto’o függõségben szenved a Barcelona, mert a játékosok egyénileg, s a csapat összességében is sokkal többre képes az elõre játékban, viszont ennek minél elõbb jelét kell adja a gárda. Lehetõség szerint már szerdán a Valencia ellen.