Barca-Valencia: 2-2
Amit eddig csak pedzegettek egyesek, most már nem nagyon rejthetõ el. A Barcelona jelenleg csak árnyéka önmagának, s bár nem túl pozitív a hazai döntetlen a Valenciával, a mutatott játék sokkal több aggodalomra ad okot. A tegnapi találkozó elsõ félidejében még nem nyújtott kifejezetten rossz teljesítményt a Barca, de a második játékrész rettenetes produkcióját jelzõkkel is nehéz illetni.
A katalánoknál tehát lesz min dolgozni a következõ hetekben, mert a jelenlegi helyzeten minél elõbb változtatni kell, ha a csapat nem kíván a további meccseken is pontokat veszíteni. A tegnap este összességében defenzíven játszó Valencia ugyan nem tette próbára a gránátvörös-kékek védelmét, viszont teljesen meg tudta bénítani a tavaly még oly gördülékenyen mûködõ támadójátékot. A kulcsemberek teljesen ötlettelen, lassú és körülményes játéka oda vezetett, hogy a hazai pályán játszó Barcelona támadást is alig tudott végigvezetni a második félidõben, mely valóban minõsíthetetlen mérleg.
Az már a meccs elsõ perceitõl látszódott, hogy a Valencia nem vállal fölöslegesen kockázatot, s a Barca nem fog helyzetparádét rendezni, még akkor, sem ha jól játszik. Mivel errõl nem volt szó, a katalánok csak idõnként ijesztettek rá Canizaresre. Az elsõ helyzetet máris a Valencia hagyta ki a 11. percben, amikor Aimar beadása után Rufete közeli lövését védte Valdés. A Barcelona támadójátéka a 20. perctõl kezdve kicsit élénkebbé vált, de akkor is csak a jobboldalon, mivel Giulyt gyakran keresték labdával a társak, Ronaldinho viszont teljesen súlytalan volt a balszélen. A legnagyobb és legszebb támadást a 36. percben vezette a hazai csapat, mikor egy remek kombináció után Giuly került helyzetbe, azonban bal lábbal, meglehetõsen rosszul Canizaresbe lõtt 10 méterrõl. Valamivel késõbb viszont már több sikerrel járt a francia: a 44. percben Eto’o szerzett labdát az ellenfél térfelén, s azonnal kiugratta a teljesen szétzilált védelem ellen futó Giulyt. A szélsõ a védõk által várt beadás helyett közel csalta magát a kapuhoz, majd már kiszorított helyzetbõl hatalmas gólt lõtt félmagasan a hosszú sarokba.
Mindenki azt remélhette, hogy a szép találat majd megnyugtatja a Barcelonát, viszont ez inkább negatív értelemben sikerült. A katalánok nem igazán haraptak a második félidõ elején, amit ha szerencsésen is, de büntetett a Valencia. A játékrész 6. percében a tizenhatos vonalánál kényszerítõzött a vendégcsapat, Villa kapott vissza labdát, akit Edmílson nagyon bután visszarántott a tizenhatoson belül: tizenegyes. A büntetõt a sértett magabiztosan a jobb sarokba lõtte, s ezzel oda is volt a katalánok elõnye. Az igazi hidegzuhany viszont csak két perccel késõbb jött, amikor egy hazaadott labdát Valdés nem lõtt elõre idõben, majd aztán „sikeresen” telibe találta Villát, akirõl a labda szerencsésen a hálóba jutott. Lehetne mondani, hogy Valdés csak szerencsétlen volt, viszont nem szabad elfelejteni, hogy a katalán portás az Atlético ellen is bemutatott egy ilyen jelenetet, csak akkor még az alapvonalon ment ki a labda…
Ideje viszont még maradt a Barcelonának, hogy változtasson az eredményen, más kérdés, hogy ehhez klasszisokkal jobb játékra lett volna szükség. Ronaldinhóék viszont egy teljesen ötlettelen, szürke, ideges csapat benyomását keltették, s alig produkáltak értékelhetõ támadásokat. Az idõ csak ment, Rijkaard megpróbált ugyan cserélni, Belletti beállításával veszélyesebbé tenni a szélsõjátékot, de sem a brazil, sem a késõbb lehetõséghez jutó Iniesta nem tudta fölrázni a szenvedõ társaságot. A Barca ugyan hajtott, de mivel senki nem vette a hátára a gárdát, leginkább csak fölöslegesen erõlködött. Majd úgy hozta a sors, hogy a Valencia és Canizares visszaadott valamit abból, amit korábban a Barca és Valdés nyújtott tálcán. Egy teljesen veszélytelen beívelést kiejtett a kapus, a szabad labdára pedig azonnal lecsapott Deco, s 10 méterrõl az üresen álló kapuba lõtt. Az egyenlítés után örömtelibb képet festett a bajnokcsapat, azonnal megélénkültek az addig csak botorkáló sztárok, s több veszélyes támadást vezettek. Eto’óék azonban ezen az estén leginkább saját maguk miatt nem szolgáltak rá a gyõzelemre, mert bár a Valencia még annyit sem tett a gyõzelemért, mint a Barca, ilyen gyenge játékkal senki nem érdemel három pontot.
A vége tehát maradt 2-2, mely eredmény még nem jelzi, hogy Rijkaard csapatnál komoly gondok vannak, s most már valóban nagy meglepetés volna, ha a holland edzõ nem nyúlna hozzá tartalékaihoz. Mivel a Betis ellen szombaton legalább ilyen nehéz feladat lesz a három pont begyûjtése, sok tekintetben változtatnia kell a Barcának, s alaposan rendet kell tenni a fejekben is…
FC Barcelona-Valencia CF: 2-2 (1-0)
Barcelona, Nou Camp
77.458 nézõ
Vezette: Mejuto González
FC Barcelona: Valdés; Oleguer, Puyol, Edmílson (Iniesta, 73′), Gio; Xavi, Márquez (Belletti, 62′), Deco; Giuly, Eto’o és Ronaldinho.
Valencia: Cañizares; Caneira, Ayala, Marchena, Moretti; Rufete, Albelda, Fabio Aurelio (Hugo Viana, 64′), Vicente, Aimar (Mista, 75′) és Villa (Di Vaio, 88′).
Sárga lapok: Deco (18′); Edmílson (51′); Albelda (56′); Belletti (83′); Vicente (83′)
Gólok: 1-0, Giuly (44′), 1-1, Villa (büntetõ) (51′), 1-2, Villa (53′), 2-2, Deco (80′).
A mérkõzés legjobbja (az Eurobarca értékelése szerint): David Villa
Mindkét oldalon rettenetesen gyenge teljesítmények egész sora található, így a mérkõzést megfordító Villa érdemli meg leginkább, hogy a találkozó legjobbjának tekintsék.
