És ami utána következett…

Tartalmas ünnep a Camp Nouban

Bár a magyarországi nézõk többsége nem láthatta, a Barca-Espanyol találkozót követõen számos szép pillanatot élhetett át a Camp Nou 90.000 nézõje. Az este így nem háromnegyed tízkor, hanem háromnegyed tizenegykor fejezõdött be, de akkor is csak azért, hogy holnapra mindenkinek maradjon elegendõ ereje az ünnepléshez.

Miután Esquinas Torres lefújta a meccset, az Espanyol az öltözõjébe vonult, a hazai játékosok pedig kint maradtak a pályán, s a Barca himnuszának kíséretében köszöntötték egymást. A szervezõk villámgyorsan cselekedtek, s pár perc elteltével Carles Puyol átvehette a bajnoki serleget Angel Maria Villartól, a spanyol szövetség elnökétõl. Így következhetett a közös fotó a kupával, majd néhány perc közös ünneplés után a csapat bevonult az öltözõbe. Ezalatt viszont a szervezõk fölkészültek az este további eseményeire, s úgy negyedóra szünet után folytatódott a mûsor. Valamivel negyed tizenegy elõtt elsötétült a stadion, s az idény legszebb góljait játszották le a kivetítõkön.

Következhetett az elmaradhatatlan Barcelona himnusz elõ elõadásban, melyet a katalán Gossos együttes prezentált eddig nem nagyon hallott, de mindenképpen megnyerõ stílusban. Ekkor már nem is jöhetett más, a játékosok ismét kifutottak a pályára, s a kupával a kezükben gránátvörös-kék konfettiesõben körbejártak a lelátók elõtt. Eközben már egy újabb latinos együttes zenélt a pálya közepén, mely nagyon jó hangulatot kölcsönzött még pluszban az eseményekhez.

A nagy kör után a csapat a pálya közepére vonult, ahol négyen szólhattak a közönséghez: Frank Rijkaard, a csapatkapitány Puyol, illetve a két távozni készülõ játékos, Gabri és Larsson. Mindannyian megköszönték a közönség szeretetét, valamint emlékeztettek arra, a párizsi döntõ még a csapat elõtt áll, ahol játszani kell, s nyerni kellene. Rijkaard az elõzõ évhez hasonlóan gratulált a játékosainak, s meghajolt elõttük, Gabri pedig elmondta: bármerre is vetné a sors, a szíve mindig a Barcáért dobog majd. A felszólalók egyébként Larsson kivételével katalánul beszéltek a nézõkhöz, a svéd spanyolul szólalt meg, de minden szavából érezhetõ volt az öröm mellett fájdalom is, hogy sajnálja elhagyni Barcelonát…

Tegnap este többen már nem szólaltak meg, de még ráadásként ott volt a programban egy látványos tûzijáték mellyel az ünnepség is véget ért. Azonban ma este folytatódik a fieszta a városban és a stadionban, melyrõl majd szintén beszámolunk.