Októberben irány a Stamford Bridge!

Gudjohnsen visszatér Londonba

Bõ három héttel ezelõtt elkezdõdött az európai futballszezon 2006-2007-es idénye, s a hazai bajnokságok mellett lassacskán a nemzetközi kupaporondon is pályára lépnek a csapatok – köztük a Bajnokok Ligája címvédõ Barcelona is. A monacói sorsolás szeszélye folytán a sors ismét a katalánok útjába sodorta – három egymást követõ év után újra – a Chelsea csapatát, s az összecsapás nemcsak az eddigi mérkõzések tudatában lesz várhatóan ismét parázs hangulatú, hanem egy játékos klubváltása miatt is. Az illetõ Eidur Gudjohnsen, aki a nyáron hagyta ott Londont a ‘rivális’ Barça kedvéért. Vele készített interjút a Barcelona hivatalos oldala, az fcbarcelona.com.

Guddy két hete élete elsõ meccsét játszotta a spanyol bajnokságban – csereként kapott lehetõséget a Celta Vigo otthonában -, a bizalmat azonban így is maximálisan meghálálta: gyõztes gólt szerzett. Aligha álmodott szebb kezdésrõl. A friss, és szokatlan élmények után októberben minden bizonnyal ismét furcsa érzési lesznek az izlandinak, hiszen ex-csapata, a Chelsea ellen léphet pályára a Bajnokok Ligájában, ott ahol 5 évig otthon” volt, a Stamford Bridge-en. A következõ interjúban az elkövetkezendõ összecsapásról, érzéseirõl és a már-már szokásossá vált Larssonnal való összehasonlításról beszélt.

A Barçát ismét összesorsolták korábbi csapatoddal, a Chelseavel. Milyen érzésekkel várod az összecsapást?

„Örültem, mikor megláttam a sorsolás eredményét, s hogy ellenük fogunk játszani. Azt viszont beismerem, furcsa érzés lesz ismét Londonban szerepelni, hiszen nagyon sokáig ott játszottam…”

Átéltél négy korábbi találkozót is a két csapat között a túloldalról. Hogy készült a Chelsea akkor?

„Elsõsorban a Barça meccseit tanulmányoztuk, az erõsségeiket, valamint hogyan tudjuk õket megállítani. Speciális taktikai értekezleteink voltak a mérkõzések elõtt, különös tekintettel arra, hogy kieséses rendszerben voltunk.”

Akárcsak Mourinhot, az egész csapatot ismered. Milyen felfogásban kell majd pályára lépnie a csapatnak?

„A meccs elõtt, mikor már közel leszünk hozzá, biztosan tudok szolgálni néhány hasznos információval a csapatról és a taktikáról. Összességében viszont, mivel egy jó csapat vagyunk, egyszerûen csak jól kell játszanunk, hogy gyõzhessünk.”

Milyen fogadtatást vársz a Stamford Bridge-en?

„Remélem jól fognak fogadni, hiszen mindig is tisztelettel beszéltem a Chelsearõl. Szerettem ott játszani, felejthetetlen éveket töltöttem a klubnál. Ráadásul, az utolsó két évben szép sikereket értünk el. Ezért is gondolom úgy, szeretettel fognak fogadni Londonban.”

Elképzelhetõ, hogy túl sokat beszélünk a Chelsea elleni összecsapásokról, és a továbbjutás kulcsa a Werder Bremen és a Levszki Szófia elleni meccsekben rejlik?

„Igen, lehetséges. A legfontosabb az lesz, hogy továbbjussunk, s ha ez sikerül, a csoport elsõ helyén végezni. Nemcsak a Chelsea ellen lesznek meccseink, hanem a Werder és a Levszki ellen is. Minden meccsen jól kell játszanunk, és ha megnyerjük mindet, szusszanhatunk egy keveset.”

A monacói események után a Celta elleni gyõzelem lökést adott a csapatnak?

„Igen, mindenképpen. Monaco után egy kicsit csalódottak voltunk, hiszen nem könnyû elfogadni a vereséget. A legjobb recept a kudarc elfeledésére egy gyõzelem volt következõ meccsen, és hogy szereztünk három fontos pontot. Ez jót tett a csapat önbizalmának is.”

A Celta Vigo ellen megszerezted elsõ hivatalos Barça gólodat. Gondoltad volna, hogy ilyen gyorsan meg fog születni?

„Mindig a legjobbat próbálom nyújtani, ezért ha betalálok, mindig sokat segít, fõleg, hogy támadó vagyok. Ami viszont sokkal fontosabb volt, hogy a gólommal gyõzelemhez segíthettem a csapatot, és ez három pontot ért. Ahogy említettem, ez a gyõzelem növelte az önbizalmunkat, és már alig várjuk a következõ ütközetet.”

Az utolsó néhány meccsen a középpályán is szerepet kaptál, csakúgy, mint korábban a Chelseaben. Hol érzed magad jobban, a középpályán, vagy a csatársorban?

„Nekem egyáltalán nem számít hol játszom. Ahol mondja Rijkaard, ott fogok játszani, ami mindig attól függ, mire van szüksége a csapatnak. Az utóbbi másfél évben a Chelseaben valóban mélyebben játszottam, de gólokat szerezni és a támadások befejezésével foglalatoskodni sokkal jobban szeretek.”

Hogy sikerült beilleszkedni az új csapatodba? Milyennek találod a csapat rendszerét?

„A fogadtatás fantasztikus volt. Az összes csapattársam a segítségemre volt, és mindenki segített, hogy minél gyorsabban beilleszkedjek. Ami az új rendszert illeti, természetesen van még néhány elem, amit csiszolni és fejleszteni kell, de ez fokozatosan kialakul.”

A sajtó szeret Henrik Larssonhoz hasonlítani. Mi a véleményed errõl, jó ez az összehasonlítás szerinted, avagy pont rossz, és már-már unalmas?

„Néhány esetben szükségszerû, és elkerülhetetlen, mert vannak szempontok, amikben össze lehet minket hasonlítani: Mindketten északról származunk, és mindketten a hetes mezben játszunk, játszottunk a Barçában. Azonban õ és én két különbözõ játékosok vagyunk, amit idõvel az emberek is látni fognak. Larssonnak fantasztikus évei voltak itt, a szurkolók szerették, kivívta a helyiek tiszteletét, ami remélem, nekem is sikerülni fog. Remélem senki nem felejti el a nevét, de egyet mindenki jegyezzen meg: Én nem vagyok Henrik Larsson.”