Interjú a lábadozó Samuellel

Öt hónap. Rengeteg idõ minden embernek, ha ezalatt nem teheti azt, amit megszokott, amit szeret, s különösen soknak tûnik egy olyan embernek, aki talán még soha nem töltött hosszabb idõt ágyban. Most viszont ezzel kell megküzdenie Samuel Eto’ónak, aki bár otthon van, tulajdonképpen az egész napját ágyban tölti, s ez így lesz a múlt heti mûtéte még egy darabig. Néhány vendéget persze fogad a térd porctöréssel mûtött játékos, de vitathatatlan, nehéz idõszak elõtt áll. Fogadta viszont a katalán Sport napilap munkatársait is, akiknek elmondta gondolatait magáról és a csapatról is.

Az interjú elõtt Eto’o éppen enni készült, gondosan vigyázva arra, nehogy a túl sokat egyen, s ezzel elhízzon. Felesége két csirkecombot, sült krumplit és paradicsomot vitt Samuel ágyához, mivel most még ennie is ott kell, desszertet, üdítõt vagy kávét viszont már nem kért a játékos. Eto’o hálószobájában az elegancia mellett két dolog lepi meg a látogatót, az egyik az óriási tükör az ágya mögött, a másik pedig a nagy plazma tv vele szemben. Samuel elmondása szerint soha nem nézett még ennyi tévét, mint most, mely legalább eltereli a gondolatait a térdérõl.

Kicsit furcsán érzem magam. Egész nap a szobámban lenni õrjítõ dolog. Nem látom a csapattársaimat, nem megyek ki az utcára. Õk voltak az én családom, s nagyon fognak hiányozni” – kezdett bele gondolataiba a játékos még az interjú elõtt.

Hogyan segítesz most a csapatnak?

Fejben és lélekben velük leszek. Fizikálisan persze nem tudok velük együtt harcolni, de lélekben igen. Minden meccset úgy fogok megélni, mintha ott lennék én is a pályán.

És az orvosi javallat?

Ha nem nézhetek Barca meccset, meghalok.

Most nagyon nehéz találkozók következnek…

A csapatnak megvan mindene, hogy bátran nekivághasson ezeknek a meccseknek. Továbbra is ez a legjobb csapat. Én legalábbis ezt gondolnám, mint, bajnoki és BL címvédõ.

Nem gondolod, hogy a sérülésed nagyon rossz idõpontban következett be?

Nem hiszem. Mert majd ott lehetek a Bajnokok Ligája nyolcaddöntõin, s a bajnokság döntõ szakaszában. Sokkal mérgesebb lettem volna, ha azt mondják nekem, hogy nem leszek ott a bajnokság sorsáról döntõ meccsen, vagy a BL döntõben.

Az Aranylabda miatt mondom…

Igen, már hallottam embereket, akik kizárják a gyõzelmemet, mert sérült vagyok. De ezek ugyanazok, akik már kizárták egyszer azért, mert nem voltam ott a világbajnokságon. Én csak azt mondom, hogy ez a díj egy szezonra szól, s nem hat vagy nyolc hónapra.

Gondolod, hogy Henry megérdemelné?

Igen, ugyanúgy, ahogy szerintem megérdemelné Puyol, Valdés vagy Ronaldinho.

Mit mondanál az ítészeknek, hogy rád szavazzanak?

Nem kell eladnom magam, hogy reklámozzam magam, mert az egész világon tudják, ki vagyok, s tudják mit tettem le az asztalra. Nem fogok kérni semmit, mert azt csinálhatom, amit a legjobban szeretek: focizom.

Rosszul érintene, ha nem te kapnád?

Nos elõször is be kell kerülni a legjobb ötvenbe. Azt várom, hogy a jelöltek között legyek, de ezek a típusú díjak igazságtalanok. Egy embernek kell adni, így van megszabva, de szerintem az Aranylabdát a csapatnak kéne adni, mert mi voltunk a legjobbak, és pont.

Gondolod, hogy a VB elmulasztása miatt sok szavazatot vesztesz?

Mindenki a saját belátása szerint dönt. Én csak azt mondom, hogy az angol Kevin Keegannek úgy adtak Aranylabdát 1978-ban, hogy abban az évben nem játszott az argentínai világbajnokságon.

Úgy gondolod, hogy az Aranylabdánál figyelembe kéne venni mást is, mint a sportkérdések?

Nagyon nehéz megítélni ötvenkét embert a szavazás pillanatában. Én magamat egy olyan embernek tartom, aki megpróbálja segíteni a tömegeket, elsõsorban az én népemet, az én gyermekeimet Kamerunban, humanitárius akciókkal. Ez az, amiért hitelesen gyõztes embernek tartom magam a világban.

Ebben a szezonban nagyon nehéz lesz túlszárnyalnod a statisztikáidat, amiket az utóbbi idényekben produkáltál.

Amióta megérkeztem Barcelonában ijesztõ számokat produkálok. Ebben az évben jól sikerült a kezdés, de a sérülés megtörte a tervemet. Azonban nyugodt vagyok, vissza fogok térni az idény döntõ szakaszára.

Már az elsõszámúnak tartod magad? A legnagyobb vágyam, hogy a legjobb legyek, s amikor a Barcában játszom, az elsõszámúnak érzem magam.

Meg tudod mondani mi van Ronaldinhóval?

Én õt igazán jól látom. Nem kell olyan érveket keresni, amik nincsenek is. Õt ugyanúgy látom, mint mindig: lelkes, és próbál segíteni a csapatnak. Õ mindig az igazi arcát mutatja, soha nem rejti el. Õ a legjobb, akire valóban azt lehet mondani, hogy a sztár. Ronaldinho volt, van és lesz is a mi vezérünk.

Hiszel a rotációban?

Eleddig mûködik.

De van néhány érinthetetlen játékos, beleértve téged, akik nem kerülnek be a kimaradók közé.

Én vagyok az egyetlen, aki mondhatom, hogy miközben a megfelelõ korban vagyok, s ennek megfelelõ erõm van, folyamatosan szeretnék játszani is.

A barátja vagy Thuramnak. Õ, hogy viseli el ezt a helyzetet?

Nagyon jól. Amikor jött, már tudta, hogy nem lesz könnyû dolga.

Küldenél valami üzenetet a csapattársaidnak a következõ meccsek elõtt, melyek közelednek?

Kevés dolgot tudok mondani nekik. Nagyon nyugodt vagyok, komolyan mondom. Azért mondhatom ezt, mert 22 sztárt hagytam az öltözõben, és még másokat, edzõket, gyúrókat, orvosokat. Nyilvánvaló, hogy továbbra is a legjobbak leszünk, ha még jobban futunk, s még jobban megizzadunk a sikerért.

Az a kulcs, hogy ne essen lejjebb az intenzitás foka?

Pontosan. Ha elhisszük, hogy mi vagyunk a legjobbak, vagy hogy egyszerûen nyerni fogunk csupán a címerrel, halottak vagyunk.

Mi a recepted a góllövésre?

A gólra koncentrálva kell kimenni a pályára, de mindig szem elõtt tartva, hogy a legfontosabb a csapat.

És arra a recept, hogy hamarabb kell meggyógyulni, mint a jelzett öt hónap?

Áldozat, munka, jó tanácsok, türelem és sok-sok nyugalom.

Mik lesznek a következõ lépéseid mostantól?

Azt kell követnem, amit Ramón Cugat mondott nekem. Nagyon hamarosan el fogok kezdeni tornákat a jobb lábammal. Van kedvem csinálni, mert nagyon unatkozom a semmittevésben.

El fogsz menni Mallorcára?

Lehetséges, hogy hamarosan megyek a szigetre, hogy még inkább nyugodtan készülhessek, s még alaposabban dolgozhassak a térdemmel. „