Fókuszban a régi-új csatár
Javier Pedro Saviola 1981. december 11-én született az argentin fõvárosban, Buenos Airesben. Mindössze 16 éves volt, mikor bemutatkozott a River Plate felnõtt csapatában, s már ekkor is tudni lehetett róla, hogy egy igen nagy játékos lesz pár év múlva.
A kis Saviola hasonlított minden olyan gyerekhez, aki imád focizni, s késõbb futballista lett. A játék iránti szeretet nála is a kezdetektõl megmutatkozott, s szülei, valamint nagybátyja már három éves korában kivitték mérkõzésekre. Ötéves korában aztán már maga is elkezdett játszani a helyi Ateneo Colegialesben, természetesen mindig a legjobb barátjával, a kapusként játszó Corralessel. Hiába tartozott azonban az együtteséhez, titokban több más csapat színeiben is játszott gyerekként, így például elszökött a Club Palermo meccseire, s három találkozón játszott a Rio de la Platában is. Végül a Parque Chásban kötött ki, mely a legnevesebb futsalt oktató gárdák közé tartozott, s nagy tehetségeik közé tartozott Saviola és barátja is. De ha mindez nem elégítette ki a kis Javier igényeit, játszott máshol, a lényeg csak az volt számára, hogy minél többet futballozhasson.
Nyolc éves korában aztán a River lecsapott rá, mely nem volt túl nagy átigazolás, hiszen a Parque Chás nagyban együttmûködött a milliomosokkal” az utánpótlás terén. A Rivernél azonban kezdetben nagyon nehéz dolga volt, egyrészt óriási volt a konkurencia, másrészt pedig, már akkor is nagyon alacsonynak számított. Így nehéz volt játéklehetõséget kapnia, s gyakran játszott a továbbiakban is a Parque Chásban.
A játékos apró termete tehát már akkoriban is gondokat okozott, s ellenfelei is gyakran kinevették Saviolát, ismerte el gyerekkori barátja, Corrales. „Én soha nem tettem ilyet, mert ismertem a zsenialitását, amit kihasznált. Ha kinevetted, utána adott egy kötényt és még neked volt rosszabb, le kellett nyelned a dolgot. Õ pedig kétszer úgy nevetett ki téged.”
Idõvel Saviola biztosította a helyét a Riverben, 16 éves korában pedig a felnõttek között is bemutatkozott. A nemzetközi hírnevét a 2001-es Ifi Vb-n szerezte meg, valósággal berobbant a köztudatba, miután vezérletével Argentína megnyerte a sorozatot, õ pedig gólkirály lett, valamint megválasztották a torna legjobb játékosának.
Ennél jobb ajánlólevél nem kellett, az Ifi VB után gyorsan lecsapott rá az FC Barcelona, és 36 millió euróért megvették a River Plate együttesétõl. Ebbõl a pénzbõl viszont csak hozzávetõlegesen 25 millió került a Riverhez, a többin a játékos menedzsere, valamint az Argentin Labdarúgó Szövetség osztozott. Barcelonai pályafutása nem volt zökkenõmentes, számos nehézségen ment át mindhárom szezonjában. Rexach edzõnél hosszú idõbe telt, míg beverekedte magát a kezdõcsapatba, de sosem tudott igazán stabil tagságot kivívni magának. Hasonló volt a második év is, mikor Louis van Gaal irányításával vergõdött az együttes, Saviolának pedig alig jutott szerep, a bajnokság félidejéig mindössze két gólt jegyzett. Érkezett viszont tüzet oltani Radomir Antics, aki viszont már számolt a nyúllal, s ezt jól is tette, mert a csatár a Liga második szakaszában 17 meccsen 11 gólt szerzett, s a BL-ben is 7 góllal zárt. 2003 nyarán ismét új edzõ került a Barca kispadjára Frank Rijkaard személyében, akivel megint csak szenvedés jutott õszre, viszont fantasztikus fellángolás tavaszra, ahol Saviola is ontotta a gólokat, s összesítve 19 találattal zárta az évet.
Három barcelonai éve alatt 133 meccsen 58 gólt lõtt, maradása mégsem volt, egyrészt Frank Rijkaard elképzelései, másrészt magas fizetése miatt. Nyugodtan lehet mondani, hogy a gazdasági osztály legalább annyira akarta az õ, és Patrick Kluivert távozását, mint Rijkaard, s a szándékok egymásra találásának eredményeként Saviola a Monacóhoz került. Miután a hercegségben nem ment neki túlzottan a játék, egy évvel késõbb a Barcelona már a Sevillának adta kölcsön, ahol bár nem volt meghatározó tényezõ, mégis jobban sikerült az éve, s Uefa Kupát nyert az andalúzokkal.
Saviola még korábban játszott a 2004-es athéni olimpián is, ahol aranyérmet szerzett az argentin válogatottal, s Marco Bielsa behívta a felnõtt válogatottba is, de ahogy eleinte a Barcelonában, úgy ott sem tudta elnyerni edzõje bizalmát. A Bielsa helyére kinevezett José Pekerman már komolyabban számolt Saviolával, így a szövetségi kapitány ki is vitte õt a 2006-os németországi VB-re, de nehéz dolga volt, ugyanis olyan nevek voltak rajta kívül a keretben, mint Hernan Crespo, Luciano Figueroa, Carlos Tevez vagy éppen Leo Messi. Bár az elsõ meccsén Elefántcsontpart ellen kezdõ volt, s gólt is szerzett, késõbb már nem volt eredményes a tornán.
2006. nyarán az Arsenal, a PSV és az Aston Villa is érdeklõdött Savioláért, s a nyár végén a játékos 12 ajánlat közül válogathatott kedvére. A Barcelona vezetése akár ingyen is elengedte volna a közönség kedvenc támadót, akire egyrészt különösebben nem tartott igényt Frank Rijkaard, másrészt óriási fekete pontot jelent a szerzõdése, a költségvetés kiadási oldalán, a 4.5 millió eurós alapfizetésével. A vezetõk viszont hiába kínálták Saviolának a távozás lehetõségét, õ végül a maradás mellett döntött – a számos rossz hang szerint elsõsorban az anyagi érdekei miatt, hiszen olyan bérre sehol nem számíthatott, mint Katalóniában.
Rijkaard edzõ viszont biztosította Saviolát: ha lehetõsége lesz rá, számolni fog vele a szezon folyamán, s ezt az ígéretét be is tartotta, 854 napot követõen Saviola ismét pályára léphetett Barcelona mezben bajnoki mérkõzésen. Az igazi nagy fordulat viszont csak késõbb, Samuel Eto’o sajnálatos sérülése után jött el, hiszen Saviolának megnyílt az út a kezdõcsapatba kerülés felé, s az Athletic Bilbao ellen évek elteltével újfent feliratkozott a Barca gólszerzõi közé.
ADATLAP:
Teljes neve: Javier Pedro Saviola
Születési dátum: 1981.12.11
Születési hely: Buenos Aires, Argentína
Magassága: 168cm
Súlya: 60kg
Eddigi klubjai: River Plate (1998-2001), FC Barcelona (2001-2004), AS Monaco (2004-2005), Sevilla (2005-2006), FC Barcelona (2006-).
Elsõ meccse a Barcában: 2001. augusztus 21. Barcelona-Wisla Krakkó (1-0)
Elsõ gólja a Barcában: 2001. szeptember.18. Fenerbahce-Barca (0-3)
Eddigi góljai: 298 meccs/136 gól.
Írta: Barcafan, Z. Iván „
