Beszélgetés Lionellel

Az El Mundo Deportivo egy barcelonai argentin étteremben, a ‘Pamperóban’ érte utol Leo Messit, aki néha maga is beszáll sütögetni hobbyból. S mialatt megosztotta az asztalát az újságírókkal, elkészült az interjú is, melyben Lionel határozottan kijelentette: a Barcának egyelõre nem kell új korszakot nyitnia, mert a jelenlegi csapatnál nehéz lenne jobbat fölépíteni. De szó esett még a szokásairól, valamint például az ifjúkoráról is már Barcelonában.

Elsõre nagyon direkt leszek. Az Inter elnöke a fejébe vette, hogy megszerzi Önt. Veszélyben van Messi jövõje a Barcában?

Legyen nyugodt a közönség. Nagyon boldog vagyok a Barcelonánál, és szeretném itt folytatni még hosszú évekig. Nem felejtem el, hogy ez a klub még 13 éves koromban igazolt le, s mindent megadott nekem és a családomnak. Így természetes, hogy hûséggel tartozom a Barcának.

Téma lezárva. Más dolog. Véget ért egy korszak a Barcánál?

Nem fejezõdött be semmiféle idõszak. Csupán az történik, hogy sokat beszélnek a Barcáról, hogy majd sokat fog igazolni, mert ez a klub olyannak tetszik, mintha mindig sokat kellene vásárolnia. Én nem gondolom, hogy hiányoznának az igazolások, elsõsorban azért, mert a legjobbak a Barcában vannak. Nagy csapatunk van, egyedül arról van szó, hogy idén nem jöttek úgy egyes eredmények, mint várták, s ezért automatikusan elkezdtek beszélni az igazolásokról. De számomra világos, hogy ez a csapat megérdemli a bizalmat. Több tényezõ közül például azért, mert nem tudom elfelejteni, hogy amióta megérkeztem a Barcához, nem láttam trófeát nyerõ csapatot, egészen addig, míg kiforrott a jelenlegi.

Akkor senkit nem akar õrülten leigazolni.

Az a baj, hogy jobb játékosokat találni, mint melyekkel már rendelkezünk, nehéz feladat. Például, ha a középpályásokról beszélünk. Ki van jobb, mint Deco, Andrés és Xavi? És még ott van Edmílson és Motta.

De Ön azt mondta, hogy megõrül Kakáért

Nem biztos, hogy így mondtam. Készítettek velem egy interjút Olaszországnak, s választanom kellett Kaká, Ibrahimovics és Totti között. Én mondtam, hogy mindhármukat kedvelem, de mindenáron egyet kellett választanom. Erre egyszerûen azt mondtam Kaká, de soha nem említettem, hogy megõrülök érte.

Beszélve igazolásokról, szintén szólni kell a lehetséges távozókról, mint Deco vagy Ronaldinho.

Ronaldinho a világ legjobbja, és Deco is rendkívül fontos a csapatunk számára. Az gyakran megesik, hogy Deco játékát nem becsülik meg eléggé, de számomra világos, hogy õ is létszükséglet a Barcában.

Ön, mint argentin, kiváló kapcsolatban van két brazillal is.

Ez igaz, hogy nagyon elkényeztetve érzem magam Deco, Ronaldinho, Sylvinho és Motta által is… Õk mindig mellettem vannak, segítenek, hogy fejlõdjek, s nagyon jó hangulatot teremtenek az öltözõben. Ha jó hangulat van, én is jól vagyok.

De publikálták, hogy Ronaldinho, Eto’o és Ön között nincs minden rendben.

Már olvastam valami ilyesmit valamiben. Úgy történt, hogy megérkeztem az öltözõbe, s mondták nekem: „Nézd, mi jelent meg ebben az újságban, hogy rossz a kapcsolat a csatárok között.” A csapattársammal, aki mutatta, jót mosolyogtunk rajta, mert jól kijövünk.

Rijkaard szintén nagyon óvja. Igaz?

Velem mindig nagyon jól bánik. Amikor sérült voltam, mindig érdeklõdött a gyógyulásom felõl, amikor pedig egészséges voltam, mindig számolt velem. Az a legjobb a mesterben, hogy nagyon természetesen látja az embereket.

Idén idegesebbnek érzi Rijkaardot?

Nem arról van szó, hogy idegesebb lenne, csak történtek olyan dolog idén, melyekre nem volt példa korábban. Mint Eto’o és az én sérülésem. Valamint vesztettünk fontos meccseket, s ez mindig hatással van mindenre, de én ugyanolyannak látom, mint máskor is.

Ön egy különleges eset, egy „cselezõgép”, aki a Barca akadémiájáról kerül ki, mely elsõsorban a passzjátékra koncentrál.

Az igaz, hogy itt mindig kérik a srácokat: játsszanak egy érintésbõl, míg én szeretek szembe kerülni az ellenfelemmel és cselezni. Két edzõm volt az alsóbb korosztályokban, s így nem tettek a kezdõbe. „Gyors érintésekkel játssz” – vezényelték nekem. Aki a kezdetektõl fogva bízott bennem, az Charly volt (Rexach). Mielõtt leigazoltak volna, betettek egy próbameccs erejéig. Charlynak elég volt két másodperc, hogy lásson. Odament a pálya széléhez, s azt mondta a többi edzõnek: „Itt marad velünk.” Nem is maradt, hogy megnézze a meccset, hátat fordított és elment. Tisztán láttam.

Ebben az idényben a csillogás mellett már gólt is többet szerez.

Igen, és az-az igazság, hogy már el is jött az ideje, hogy gólokat lõjek. Tudtam, hogy fejlõdnöm kell ezen a területen. Minden meccsen van legalább két tiszta gólhelyzetem, éppen ezért javulnom kellett pontosságban. Most azon kell dolgoznom, hogy még több gólt szerezzek.

A Madrid ellen hármat lõtt. Ez volt a legjobb meccse eddig?

A Madrid elleni volt a leglátványosabb, de szerintem a legjobbat a Chelsea ellen játszottam.

Végezetül egy kíváncsiság. Az igaz, hogy imád sokat aludni?

Nagyon szeretek sziesztázni. Argentínában nem létezik ez a szokás, de amikor megérkeztem a La Masiába, evés után mindenki ment aludni. Hát mit tegyek én? Mentem én is aludni. Akkor hozzászoktam, s azóta minden nap így teszek a kanapén. Nagyon kedvelem.

„