Szégyenteljes 4-0 Getafében
Az utóbbi évek legsúlyosabb vereségét szenvedte el a Barcelona csütörtökön este a Getafe ellenében a Király Kupában, mikor elherdálta az egész éves kupaszereplését, és az odavágón szerzett 5-2-es elõnyét. A 4-0-s eredmény már a sokadik bizonyítéka annak, hogy a Barcelona idén fényévnyi távolságra van korábbi önmagától, ilyen megalázó eredményt ugyanis 2003. december 3. óta nem kényszerült elviselni a gránátvörös-kék tizenegy. Akkor a Málaga otthonában kapott 5-1-es zakót a Rijkaard csapat, de akkor még csak elkezdõdött egy korszak. Idén akár végzõdhet is…
Egy ilyen eredményre nem sokan számíthattak elõzetesen, de azon kevesek között voltak a Getafe labdarúgói, akik nem adták föl a meccset elõre, és bíztak a csodában. A másik tábort gyarapították a barcelonaiak, akik annyira hittek a saját helyzetük biztonságában, hogy végül az ellenfél harci szellemének áldozatává váltak. Idén már nem elõször.
A Getafe nagy lendülettel vetette magát a küzdelembe a találkozó elején, és a Barcelonának óriási szerencséje volt, hogy sokáig megúszta kapott gól nélkül. Oleguer már az elsõ percben óriási hibát vétett, és tulajdonképpen Güiza elé tette a labdát, aki egy az egyben maradt Jorquerával szemben, azonban a hibázó katalán védõ az utolsó pillanatban menteni tudott, így maradt a 0-0. Két perccel késõbb ismét gólhelyzetet alakított ki a hazai gárda, ekkor Verpakovszkisz adott középre Güizához, azonban a labdája túlságosan magas volt. A továbbiakban is akadtak helyzetei a Getafének Güiza és Verpakovszkisz révén, azonban a Barca igen sokáig tartotta a 0-0-s eredményt.
Az viszont egyértelmû volt, hogy lehetõségei nem nagyon voltak a Barcelonának, és a játékosai egyáltalán nem tudták a kezükben tartani az irányítást, aminek a fõ oka a meccsre való ráhangolódásban keresendõ. A katalánok valamilyen szinten biztosnak érezték a helyzetüket az elsõ találkozó után, s nem látták a veszélyt, ami rájuk leselkedett. Ennek volt köszönhetõ a gyenge, szétszórt játék, ahol senki nem találta a helyét, és csak sodródott a pályán gondolkodás nélkül, annak megfelelõen, hogy éppen mit tett a Getafe. Csak idõ kérdése volt tehát, hogy mikor szerzi meg a vezetést a hazai csapat, bár az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a szerencsére is nagy szüksége volt a hazaiaknak. A 37. percben elõbb Güiza elõtt adódott nagy helyzet néhány méterre a kaputól, majd a következõ szöglet után Casquero lõtt 20 méterrõl, és mivel némileg eltörte a labdát, az szerencsésen pattant meg a földön, majd jutott a bal sarokba.
Az elsõ gólt gyorsan követte a második is, tehát elõször jelentkeztek a meccsen azok a tünetek, hogy a Barcelona képtelen úrrá lenni egy fontos szituációban, nem képes lelassítani a közönsége, és a szíve által hajtott kék mezeseket. A 42. percben egy beadást követõen Zambrotta az ötösön belül megpróbálta levenni a labdát, ez azonban nem sikerült neki, és rendkívül szerencsétlen mozdulattal éppen az érkezõ Güiza elé játszott, a csatár pedig sietett megköszönni az átadást, és gyorsan a hálóba lõtt.
Így a Barca szempontjából roppant veszélyes, 2-0-s hazai elõnnyel zárult az elsõ játékrész, de még ekkor is a gránátvörös-kékek álltak továbbjutásra. A katalán rajongók talán reménykedhettek, hogy a szünetben helyre rázódnak a játékosok fejben, és föl tudnak pörögni a folytatásra, ebbõl azonban nem sok valósult meg. A Barcelona képtelen volt átvenni a meccs irányítását, és ugyan nem engedélyezett sok gólhelyzet a Getafének, maga is képtelen volt eljutni Luis Garcia kapujáig.
A másik oldalon ellenben továbbra is Güiza volt a fõszereplõ, még ha nem is mindig pozitív értelemben. Az 55. és a 63. percben ugyanis még hibázott a kapuval szemben a csatár – vagy éppen Jorquera védett nagyot – de nem késett már sokáig, hogy továbbjutó pozícióba játssza magát a Schuster legénység. A 70. percben egy beívelt szabadrúgásra érkezett jó ütemben Vivar Dorado, és minden Barcelona játékost megelõzve a hálóba bólintott.
Megfordult minden, és bár Frank Rijkaard elõre érezte a bajt, a cseréi sem változtattak csapata mentalitásán. Érkezett Saviola és Gudjohnsen is a pályára, hogy támadójátéka lehessen a Barcának, de ezen a meccsen minden hasztalan próbálkozás volt. A fejben máshol járó, a pályán csak vergõdõ játékosok olyan képet festettek, mint egy darabokra vert boxoló, aki csak tévelyeg a ringben, s ennek megfelelõen jött is a kegyelemdöfés. A 73. percben egy kontratámadás végén Güiza került ismét szembe az egyébként jól védõ Jorquerával, s ekkor már nem hibázott, kilõtte a hosszú sarkot. 4-0, abszolút kiütés!
A hátralévõ bõ negyedórában már nem tudott csodát tenni a megtört Barcelona a teljes extázisban égõ Coliseum Alfonso Pérezben, annak ellenére, hogy két nagy helyzete is volt. Eto’o és Ronaldinho is közel állt a szépítéshez, de ahogy semmi más sem, ez sem jött össze a Barcának ezen az estén, így születhetett meg a kiábrándító 4-0-s vereség.
Ezzel az eredménnyel az utóbbi évek egyik legsúlyosabb pofonját kapta a Rijkaard csapat, ez a 4-0 egy újabb darabja a gárda idei szenvedéstörténetének, s egy szomorú vége a kupamenetelésnek. Így ugyanis a Barca elvesztette a már-már biztosnak látszó döntõs szereplését a Király Kupában, és mostantól kezdve kizárólag a bajnoki címért küzdhet, de ez az eredmény is azt jelzi, már föltétlenül nem favoritként…
Getafe-FC Barcelona: 4-0 (2-0)
Getafe, Coliseum Alfonso Pérez
15.000 nézõ
Vezette: Medina Cantalejo
Getafe: Luis García; Contra, Belenguer, Alexis, Paredes; Mario Cotelo, Celestini (Pachón, 75′), Casquero, Vivar Dorado (Alberto, 83′) ; Verpakovskis (Manu, 63′) és Güiza.
Barcelona: Jorquera; Zambrotta, Puyol, Oleguer (Gudjohsen, 60′) Sylvinho; Edmilson, Xavi, Iniesta; Giuly (Saviola, 65′) Ronaldinho és Eto’o.
Sárga lapok: Paredes (18′), Maris (43′), Casquero (57′), Belenguer (64′), Pachón (90′) és Contra (91′), illetve Silvinho (67′).
Gólok: 1-0, 37′: Casquero, 2-0, 43′: Güiza, 3-0, 70′: Vivar Dorado, 4-0, 73′: Güiza.
A mérkõzés legjobbja (az Eurobarca értékelése szerint): Daniel González Güiza
A hazaiak támadója okozta a legtöbb problémát a Barcelona védelmének, és bár sok lehetõséget elhibázott, két gólt is szerzett, a vezére volt a Getafe támadásainak, csodatételének.
„