Megszakadtak a reményért
Volt kiállítás, sok-sok durvaság, keménység, küzdelem, lüktetõ iram és alkalmanként jó futball is szombaton este a Barca-Getafe összecsapáson, mely igazi háborúvá alakult a két gárda korábbi kupacsatája után. A játékvezetõ teljesen jogosan állította ki Ronaldinhót az elsõ félidõ 40. percében, ezt követõen azonban még más játékosok is idõ elõtt az öltözõbe juthattak volna, ha a játékvezetõ konzekvensebb. A Barcelonának ez alkalommal csúsznia, másznia kellett a három pontért, ezt megtették a játékosok, a jutalmuk pedig az áhított három pont lett.
Az elsõ félidõ elsõsorban olyan képet festett, amit a két héttel ezelõtti Barca-Betis bajnoki, melyen korán vezetést szerzett a katalán együttes, a késõbbiekben viszont képtelen volt újabb gólokat szerezni, és a meccs feletti uralma is megingott helyenként. Pedig a második percben esett gól remek alapot szolgáltatott. Messi indításával Eto’o lépett ki a getafei középsõ védõk között, gyorsított, majd a tizenhatoson belül estében Ronaldinhóhoz passzolt, a brazil pedig okosan a bal alsó sarokba gurított.
A félidõ további szakaszában mindkét együttes fõleg a jó védekezésére helyezte a hangsúlyt, agresszív letámadással elérve ezt, így nem volt annyi gólhelyzet, mint amennyit a meccs lendülete engedett volna. A 13. percben Ronaldinho középre tartó szabadrúgását némi szerencsével védte Abbondanzieri, a 32. percben pedig a szerencse mentette meg az argentin hálóõrt, mert Puyol öt méteres fejese csak kevéssel kerülte el a bal sarkot.
A játékrész hajrájában aztán robbant a bomba, Ronaldinhóval szemben szabálytalankodott Belenguer, a brazil ezen a ponton elvesztette a fejét, és kétszer is törleszteni próbált a földön fekve, így teljesen jogosan küldte õt az öltözõbe Pérez Burrull játékvezetõ. Innentõl kezdve a Barcelona játékosok dühbõl futballoztak tovább, melynek volt jó és rossz oldala is, mert Eto’óék küzdõszelleme az ideális szinten volt, ezzel együtt viszont számos durvaságot is elkövettek a gránátvörös-kékek. Idõvel persze a Getafe is „fölvette a kesztyût”, és ha úgy alakult, õk sem húzták vissza a lábukat egy-egy kétes kimenetelû becsúszásnál.
A második félidõben a Barcelona mindent elkövetett, hogy továbbra is veszélyes maradjon a vendég kapura, s ezt sokáig sikerült is kiviteleznie. A szurkolóknak így volt lehetõségük, hogy szorítsanak egy második katalán találatért, de azért is aggódniuk kellett, hogy csapatuk ne kerüljön kettõs emberhátrányba. A mérkõzésben ugyanis benne rejlett egy újabb kiállítás, és különösen az lett volna nagy csapás a Barcára, ha Samuel Eto’o jutott volna erre a sorsa – aki nem is állt messze ettõl. A számos közjáték mellett persze akadtak szép és gólveszélyes jelenetek, így az 54. percben egy hosszan beívelt szabadrúgásra lehetett fölfigyelni, ami mélyen a kapu elé érkezett, s amirõl majd’ mindenki lemaradt, kizárólag Eto’o nem. Õ viszont annyira meglepõdött a nagy helyzetben, hogy néhány méterrõl csúnyán mellé lõtt, a lábában maradt a második gól.
Az 57. percben ismét csak egy hajszálon múlott, hogy a Barca megszerzi-e a második egységét az este, hiszen kétszer is óriási ziccere volt a katalánoknak. Elõbb Messi megindulása után játszott Deco a középen érkezõ Eto’óhoz, és elõle mentettek végül szögletre a védõk, majd a sarokrúgás után a veszélyesen lecsorgó labdát többször is a hálóba kotorhatták volna a támadók, akár Messi, akár Eto’o.
A 61. percben a frissen beállt Pachón került jó lövõhelyzetbe, miután elcsúszott a Barcelona védekezése, a tizenhat méteres próbálkozást azonban szépen védte Valdés. Nem sokkal késõbb erre Deco válaszolt, egy ügyes szabadrúgással próbálkozott a baloldalról, és Abbondanzieri csak a gólvonalról kotorta ki a labdát.
Innentõl kezdve a Barcelona támadójátéka azonban fokozatosan visszaszorult, ami teljesen érthetõ is volt az emberhátrányos szituációban. A hazaiaknál az utolsó húsz percben már Eto’o is visszalépett a középpályára, és Leo Messi egyedül próbált csodát tenni – ami sokszor majdnem sikerült is neki. A hajrára ezzel együtt egyre veszélyesebbé vált a Getafe – a láthatóan fáradó barcelonaiakkal szemben -, s a 82. percben például a csereként beállt Oleguer mentette meg csapatát a góltól, mert Manu lapos beadását Pachón nyilvánvalóan az üres kapuba lõtte volna, ha nincs ott a katalán bekk. Victor Valdésnek is akadt persze feladata, s amikor kellett, mentett is a portás, így a Barca végül kihúzta a kilencven percet kapott gól nélkül, és tovább bízhat, hogy a Real Madrid a hátralévõ két fordulóban pontot veszít.
A meccs méltán igazolta, hogy a küzdõszellem alkalmanként sokkal fontosabb, mint a technikai képzettség, a játék szép mûvelése, és ma ebben a tekintetben sem vallott kudarcot a Barcelona. Így a válogatott fordulók után tovább folytatódhat a harc, a Barca meg tudta tartani azt a pozícióját, mellyel adott esetben visszaelõzheti a Real Madridot.
FC Barcelona-Getafe CF: 1-0 (1-0)
Barcelona, Camp Nou
64. 574 nézõ
Vezette: Pérez Burrull
FC Barcelona: Valdés; Belletti (Oleguer, 62′), Puyol, Thuram, Van Bronckhorst; Edmilson, Xavi (Iniesta, 90+3′), Deco, Ronaldinho, Eto’o és Messi (Motta, 89′).
Getafe: Abbondanzieri; Contra, Belenguer, Pulido, Paredes; Mario Cotelo, Celestini, Casquero, Nacho (Albín, 60′); Verpakovskis (Pachón, 60′) és Manu.
Gól: 1-0, Ronaldinho (2′).
Sárga lapok: Xavi (5′), Casquero (25′), Belenguer (41′), Deco (43′), Nacho (51′), Albín (61′), Paredes (63′), Edmilson (80′).
Kiállítva: Ronaldinho (40′).
A mérkõzés legjobbja (az Eurobarca értékelése szerint): Lionel Messi
A sok harcos Barcelona játékos közül azért Messié a legnagyobb dicséret, mert õ indította az egyetlen gólt érõ akciót, valamint a harcos hozzáállása mellett sok gyönyörû egyéni megmozdulást mutatott be, lendületben tartotta a Barca támadójátékát.
„
