16 év históriája Európában
A világ egyik legismertebb futballklubja nagy honi riválisával, a Real Madriddal ellentétben sokáig nem tudott felkapaszkodni a csúcsra az elsõ számú európai kupasorozatban, be kellett érnie VVK-, illetve KEK diadalokkal. Az 1991-92-es idényben végre megtört a jég: a Bajnokcsapatok Európa-kupája utolsó kiírásában a Barcelona kárpótolta népes szurkolótáborát az 1961-ben és 1986-ban elbukott döntõért.
1992 õszén a Barca címvédõ létére nem jutott be az átalakított sorozat csoportkörébe, így meg kellett várnia az 1993-94-es szezont, hogy debütálhasson a Bajnokok Ligájában. Akkor viszont elsõ lett csoportjában, s ennek köszönhetõen otthon vívhatta meg a Porto elleni elõdöntõt. Meg is lovagolta a lehetõségeit; különösen Ronald Koeman lõtt gyönyörû gólt: a saját térfelérõl indulva mintegy 35 méterrõl lõtt bombagólt a bal felsõ sarokba. A Milan elleni fináléban a Barca volt a favorit, a légiósszám-korlátozás miatt Johan Cruyff még a kispadra sem ültethette egyik ászát, a holland tréner választása Michael Laudrupra esett, aki emiatt megsértõdött és elhagyta a klubot. De hiába az esélyesség, a fantasztikusan játszó milánóiak lefocizták a katalán csapatot a pályáról egy 4-0- formájában.
A következõ kiírás csoportköre sok küzdelmet tartogatott a Barca számára, akárcsak a negyeddöntõ, amelyben a Paris Saint-Germain meg is állította õket. A párizsi visszavágó hajrájában Busquets kapus kissé elnézte Guerin jól helyezett lövését – ez a gól döntött.
A drukkereknek három évet kellett várniuk, hogy ismét a BL-ben láthassák kedvenceiket, de a visszatérésben sem volt köszönet: 1997-98-as kiírásban a gárda utolsó lett a csoportjában, ráadásul egy kínos 4 gólos vereséget szenvedett a Camp Nouban a Dinamo Kijevtõl. Egy évvel késõbb megint a csoportkör jelentette a végállomást, a csapat mentségére legyen mondva, hogy egy kvartettben volt a késõbbi két döntõssel, a Bayern Münchennel és a Manchester Uniteddel.
Az 1999-2000–es idényben végre nevéhez méltóan szerepelt a Barcelona, mind az elsõ, mind a második csoportkörben az élen végzett, 12 találkozón 36 gólt szerzett. A Chelsea elleni negyeddöntõ is gólzáport hozott: Londonban 3-1-re kikapott a katalán alakulat, de a visszavágón ledolgozta a hátrányát, és ha Rivaldo értékesíti tizenegyesét, na meg ha Heps kapus nem ad gólpasszt Tore André Flónak, nincs hosszabbítás sem. Így végül lett ráadás, ahol a brazil elvállalta második büntetõjét is, ekkor már nem hibázott. A Barca így bejutott az elõdöntõbe, ahol nagy verést kapott a Valenciától.
A következõ kiírásban megint elvérzett a csapat a csoportkörben, be kellett érnie azzal, hogy közönségszórakoztató mérkõzéseket játszottak.
Egy évvel késõbb fordult a kocka, viszonylag sima út vezetett a legjobb nyolcig, és ott, ha verejtékezve is de továbbjutottak a görög Panathinaikoszt kiejtve. Viszont az õsi rivális Real Madridot már nem tudták legyõzni, 2-0-ra nyertek Barcelonában a madridiak. A visszavágó majdnem elmaradt, mert bombát robbantottak a Bernabéu stadion közelében.
A 2002-03-as idény csoportmeccsei során a Barca minden eddigi menetelését lepipálta, és a Juventus elleni negyeddöntõben is közel kerültek a továbbjutáshoz. Idegenben és hazai pályán is 1-1-et játszottak a csapatok, a Barcelona emberelõnybe került, ám hiába, a harcos torinóiak kiválóan védekeztek, és sikerült egy emlékezetes gólt szerezniük Zalayeta révén.
A következõ kiírásban a katalán sztárcsapat nem tudta kiharcolni indulását a legrangosabb Európai kupában, és az Uefa kupában próbálkozott csak eredményt elérni.
A 2004-05-ös szezonban azonban sikerült kivívni az indulás jogát a csapatnak, és némi csoportbeli zötykölõdés után felújították a Chelsea ellen 2000-ben abbamaradt párviadalukat. A legjobb 16 között találkozott a két klub, és a Barca a csereként beálló Maxi López révén hozta a meccset hazai pályán, de a visszavágón a londoniak lerohanták a katalán klub játékosait, és bár a Barca 0-3-ról feljött egy gólnyira, a vége 4-2-lett a Chelseának. Ronaldinho két találata közül a második pazar gól volt: a brazil a tizenhatos-os elõterébõl, némi cselezgetés után, álló helyzetbõl nyesett a kapufa mellé.
A visszavágás egy évvel késõbb, ugyanebben a fázisban sikerült. A Barcelona már az elsõ meccset is megnyerte, ebben segítségükre volt Del Horno kiállítása is. Majd otthon elég volt egy 1-1-es döntetlent is játszani, ám a továbbjutás komolyan nem forgott veszélyben ekkor sem. A negyeddöntõben, a Benfica ellen az is belefért, hogy Ronaldinho is elhibázzon egy tizenegyest, és hogy a csapat egy garmadányi helyzetet elhibázzon összességében. A Milánnal szembeni elõdöntõben már nem volt ilyen könnyû dolga a Barcának. Szoros csatának ígérkezett, az is lett, mindössze egy gól született melyet Giuly szerzett. A milánóiak legyûrése után a Barcelona a Bajnokok Ligája fináléban találta magát, ahol az Arsenal volt az ellenfél, az ágyúsok jól játszottak, vezetést is szereztek, majd kiállítás sújtotta õket, a Barca az emberelõnyben sem játszott túl jól, majd Rijkaard becserélte Larsson-t, aki elõbb Eto’o-nak majd Bellettinek adott gólpasszt, így megfordította az állást a csapat.
A 2005-06-os Bajnokok Ligája gyõzelem statisztikája:
A döntõt 2006. május 17-én játszották, 79 610 nézõ elõtt, a mérkõzést Hauge (norvég) vezette.
A Barcelona kezdõcsapata:
Victor Valdés – Oleguer (Belletti,71), Márquez, Puyol, Van Bronckhorst – Edmilson (Iniesta, 46), Deco, Van Bommel (H.Larsson, 61) – Giuly, Ronaldinho, Eto’o.
Az Arsenal Kezdõcsapata: Lehmann – Ebué,K.Touré, S.Campbell, Ash. Cole – Pires (Almunia, 20), Gilberto Silva, Fabregas, A. Hleb (Reyes, 85) – Ljungberg – Henry.
A 2006-07-es szezonban hamar eldõlt, hogy címvédésrõl nem lesz szó. A csoportkörbõl még sikerült továbbjutni, de a Liverpool elleni nyolcaddöntõt a hazai pályán elszenvedett vereség miatt kiesés lett a kaland vége.
A 2007-08-as kiírásban a Barcelona mellé a került még a csoportban a Glasgow Rangers, az Olympique Lyon és a Vfb Stuttgart. A katalán gárda könnyedén jutott tovább csoportjából, majd a sorsolás is nekik kedvezett, következõ ellenfelük a Celtic volt, akiket 2-3-ra ütöttek ki idegenben, majd hazai pályán egy 1-0-val küldték haza õket. A Fortuna továbbra is a Barca mellett állt, hisz megkapták a mezõny másik leggyengébb csapatát, a Schalkét. A katalánok összesítésben 2-0-ra nyertek. Majd az elõdöntõben a Manchester United állt elõttük, nekik sikerült megállítani a gránátvörös-kékeket, összesítésben 1-0-val jutottak tovább az angolok.
A Barcelona eredményei számokban:
Legnagyobb különbségû gyõzelmei:
5-0, AIK, október, 27.
5-0, Sparta Praha, 1999. december 8.
5-0, Besiktas, 2000. november 8.
5-0, Panathinaikosz, 2005. november 2.
5-0, Levski Szófia, 2006. szeptember 12.
Legnagyobb arányú vereségeik:
0-4, Milan, 1994. október 27.
0-4, Dinamo Kijev, 1997. november 5.
Szereplés a BL-ben:
1992-93: 2. forduló
1993-94: döntõ
1994-95: negyddöntõ
1995-96: nem indult
1996-97: nem indult
1997-98: csoportkör
1998-99: csoportkör
1999-2000: elõdöntõ
2000-01: 1.csoportkör
2001-02: elõdöntõ
2002-03: negyeddöntõ
2003-04: nem indult
2004-05: nyolcaddöntõ
2005-06: gyõztes
2006-07: nyolcaddöntõ
2007-08: elõdöntõ.
Írta: Victor_Valdes
