Az El Clásico a közvetítõ szemével
A Barcelona-Real Madrid mérkõzés kommentátora, Hetthéssy Zoltán szerint bár nagyon sok van még hátra a szezonból, az El Clásico óriási súllyal esik latba. Talán még nagyobbal, mint az utóbbi években bármikor.
Zoli, mindenekelõtt elárulod-e, hogy valamelyik csapat szimpatikusabb-e neked, mint a másik?
Nincs értelme a kérdésnek. Nem csak azért, mert elvileg egy kommentátornak pártatlannak kell lennie. Hanem mert ez a két csapat, és egyáltalán a spanyol bajnokság nem hoz annyira lázba, mint mondjuk a Premiership. Ez nem azt jelenti, hogy ne követném figyelemmel az ott történõ meccseket, eseményeket, híreket. Egyszerûen az a stílus, amit õk képviselnek, nem ragad annyira magával, mint az angoloké. Ez ebben az esetben elõny lehet nekem, mint riporternek. Hiszen senki sem vádolhat elfogultsággal. És jobb helyzetben is vagyok, mert könnyebb szívvel dicsérem egyik, vagy másik felet, ha szépen játszik. Ezzel együtt sokat elmond a pillanatnyi helyzetrõl Rafael Nadal, vagy Fernando Alonso véleménye. A két spanyol nemzeti hõs köztudottan a Realnak szurkol. Ám mindketten ugyanazt mondták, jelesül, hogy ebben a szezonban jobban szeretik nézni a Barca játékát, mert sokkal szórakoztatóbb, látványosabb.
A Madrid ezer sebbõl vérzik.
Iszonyatosan nehéz helyzetben vannak a Blancók, ez tény. De csak magukat okolhatják ezért. Mert egy ilyen szintû csapat nem engedheti meg magának, hogy ilyen rövid legyen a cserepadja. Nyáron a vezetõk elkövették azt a rendkívül nagy butaságot, hogy nem erõsítettek. Most lehet azt mondani, hogy mekkora fogás lett volna Cristiano Ronaldo megszerzése. Nem tudom, mekkora realitása volt ennek. Azt viszont tudom, hogy a Manchester United és különösen Alex Ferguson játékos-politikája az, hogy a csúcson lévõ játékosaikat soha nem hagyják kivásárolni a csapatból. Ruud van Nistelrooy is már csak akkor mehetett, amikor egyrészt összerúgta a port a fõnökkel, másrészt meg már nem volt olyan nagy formában, mint korábban.
Volt még más gond is a Realnál a nyáron?
Csak gond volt. Robinhót szerintem semmilyen körülmények között sem lett volna szabad elengedni. Szerintem az egyetlen világklasszis formátumú játékos volt abban a csapatban. Tudom, Raúl a Real ikonja. Anélkül, hogy megkérdõjelezném a munkásságát, azt mondom, most nem azt a formáját futja, amit korábban. Az egyetlen komolynak mondható igazolásuk Saviola volt. De ezzel kapcsolatban egy kicsit az volt az érzésem, hogy ezzel demonstrálták, õk is igazoltak egy sztárt, és kész.
Van der Vaart?
Õt véleményem szerint azért szerezték meg, mert Sneijder megsérült. Ha õ nem dõl ki a sorból, a holland még mindig Hamburgban focizna. Azt pedig lássuk be, hogy egy olyan csapatnak, amely minden fronton mindent meg akar nyerni, minden poszton két majdhogy nem világklasszis játékossal kell rendelkeznie. Ha megnézed a Manchestert, a Chelsea-t, vagy az Intert, akkor láthatod, mirõl beszélek. Lehet most azt mondani, hogy példátlan sérüléshullám sújtja a Realt, de erre én azt mondom, hogy ez a vezetõk bûne, mert nincs megfelelõ ember, aki a kidõlõk helyére léphetne. A tavalyi siker talán elbizakodottá tette õket. Holott a BL-bõl korán kiestek, és ezt a figyelmeztetõ jelet észre kellett volna venniük. A bajnokság fölényes megnyeréséhez szerintem az ellenfelek gyenge formája is nagyon kellett.
Igaz, ami igaz, a tavaszi El Clásicón a Barca-játékosoknak sorfalat kellett állniuk a már bajnok elõtt.
Na, ezért, vagy ezért is van nagyon nagy jelentõsége a mostani összecsapásnak. Mert bár akkor Puyolék mosolyogtak, viccelõdtek, belül egészen mást érezhettek. Egy profi egy nyilatkozat közben is tud mosolyogni a kérdezõre, még ha közben a pokolba is kívánja. Hanem most eljött a visszavágás pillanata. Ezért lehet szerintem rendkívül veszélyes a Barca. Ezek a nagyon jó formában lévõ játékosok most meg akarják mutatni a világnak, mit tudnak valójában.
Pedig a nyáron szinte a romokból kellett elkezdeni az építkezést.
Nagyot kockáztattak, fõként Guardiola kinevezésével. Nem lehetett tudni, hogy a B csapattal remekül dolgozó edzõ hogyan bírja majd a hatalmas nyomást, hogyan tudja kezelni a sztárokat. Igaz, hogy õ nagy kedvenc a Barca szurkolóinak körében, de ez csak a kezdeti szimpátiát jelentette a számára, semmi többet. Ahogy nemrég nyilatkozta, pontosan tudja, hogy csak addig lesz isten a Camp Nou-ban, amíg nyer a csapat. Amint jönnek a vereségek, kötözni való bolondnak tartják majd. De egyelõre úgy néz ki, a legnagyobb igazolás õ volt. Ígérte ugyan az õ játékospályafutására esõ nagy barcelonai korszak jellemzõit, a látványos, gólra törõ játékot, de semmi garancia nem volt arra, hogy Ronaldinho távozása után ez menni is fog.
Fõként, ahogy a szezonjuk indult…
Azóta viszont vagy húsz meccse veretlenek. És az elején sem kaptak sok gólt! A bajnokságban két meccsen egyet-egyet, és a Wisla Kraków elleni, már lényegében tét nélküli BL-selejtezõn még egyet idegenben. Ez nem sok. Csak hát akkor még nem ment nekik a góllövés. Nem lehetett tudni, hogy ez pillanatnyi zavar, vagy egy komoly krízis. Az idõ megadta rá a választ. Mint ahogy arra is, hogy a védelmük nagyon jól összeállt. Most mindenki a zseniális támadójátékukról beszél, holott a sikereikhez legalább ennyire kell a stabil védekezés is!
Mekkora mázlijuk volt, hogy Eto’o végül mégsem igazolt máshová. Holott már szinte küldték.
Annyira azért szerintem nem akarták elzavarni. Joan Laporta elnök mondott volna le róla könnyû szívvel. De tudjuk, hogy Laporta Ronaldinhóval lett nagy, így amíg csak lehetett, õ kitartott a bohém brazil mellett a szókimondó kameruni ellenében. Ám ahogy Ronaldinho távozott, Eto’o-nak ismét megvolt a lehetõsége, a tere, hogy kibontakoztassa zsenialitását. Mint ahogy Messi is óriási sanszhoz jutott ez által. Már Ronaldinho mellett is látszott, hogy mekkora potenciál van benne, de amióta õ az igazi karmester, valósággal szárnyal. Meg aztán a Barcánál sokkal inkább tudatosan, posztra igazoltak, mint a Realnál. Nem költöttek csillagászati összegeket, de jó játékosokat nyertek meg maguknak.
Mit vársz magától a mérkõzéstõl?
Óriási izgalmakat, hatalmas feszültséget. Hamisítatlan rangadót, lehetõleg gólokkal. Ez egy olyan meccs, amely megfordíthatja a bajnokság kimenetelét, vagy legalábbis elindíthat egy folyamatot. Mert ha a Real kikap, alighanem lemondhat a bajnoki címvédésrõl. 12 pontnyi hátrány egy ilyen formában lévõ Barcával szemben óriási. A dolog lélektanáról már nem is beszélve!
Szerinted jól tették, hogy a meccs elõtt küldték el Schustert?
Nem tudom. A német szekere rúdja már nagyon kifelé állt, még akkor is, ha szerintem nem az õ bûne ez a szereplés. Hiszen már a nyáron jelezte, igazolniuk kellene jó néhány játékost. Hiszen csak ahhoz, hogy azon a szinten maradjanak, ahol voltak a bajnokság megnyerésével, ahhoz is fejlõdniük kellett volna. Hát még, ha a BL megnyerésérõl ábrándoznak! Persze lehet, hogy most már feladják a bajnokságot, és csak a BL-re koncentrálnak. Nehéz mit mondani a szerdai, Zenit elleni ütközet elõtt. De az biztos, hogy ha ezen túljutnak, akkor Juande Ramos-nak lesz két hónapja, hogy gatyába rázza a csapatot. Hat meccset kell sikeresen megvívniuk ahhoz, hogy odaérjenek a BL-döntõbe. Logikusnak tûnõ lépés lenne.
A Barca is ezt az utat választotta tavaly, de az utolsó lépésnél elbukott…
Azt is a kényszer szülte.
Mint ahogy mostanában a Real összeállítását.
Éppen ez, meg az ebbõl következõ gyenge játék, a sokszor csak az eredmény után való futás rengeteg erõt kivett belõlük. Gago és Cannavaro is említette ezt a kényszert, mint extra terhet, amellyel nem nagyon tudnak megbirkózni. Ha csak a két támadósort és középpályát venném, azt mondanám, hogy bármi lehetséges a szombati meccsen. De a két védelem között óriási a különbség. Ramos, aki kétségkívül a világ egyik legjobb jobbhátvédje, ebben a szezonban többet foglalkozik a támadásokkal, mint a védekezéssel. De az egész Real-védelem megdöbbentõ teljesítményt nyújt mostanában. És ez Casillasra is kihat. Nem véletlen, hogy a napokban elismerte, életében nem érezte magát még ilyen gyenge formában. Persze az ilyen rangadók, klasszikus párharcok éppen attól szépek, hogy ezeken nem számít, ki milyen formában volt elõtte, kit milyen sérülések tizedeltek a kezdõ sípszó elõtt. Csak az számít, mit tud egyik, vagy másik fél elõhúzni a tarsolyából ott, az adott pillanatban. Én már nagyon várom az összecsapást. Remélem, sokan velünk tartanak a szombaton 22 órakor kezdõdõ közvetítésünk alkalmával!
Az interjút készítette: Marik Balázs
