Messi Argentínából adott interjút

Az átigazolási szezon árnyékában szinte alig hallani azokról a hõsökrõl, akik az elmúlt idényben elért sikerekért nagyon sokat tettek. Ez persze nem meglepõ, miután a játékosok többsége a vakációját tölti, és próbálja kipihenni magát a következõ szezonra, ami valószínûleg még az ideinél is megterhelõbb lesz. Ilyen körülmények között roppant nehéz elérni a játékosokat, ezért különösen nagy dolog, hogy az El Mundo Deportivo egy rövidebb interjút tudott készíteni a szülõvárosában, Rosarioban tartózkodó Leo Messivel.

Messi szokás szerint nem nyaralni ment, hanem a szülõi házba tért vissza, ahol a szabadidejének legnagyobb részét tölteni szokta. Most is így tett, és szerdán ott ünnepelte a 22. születésnapját. Ebbõl az alkalomból beszélhetett vele röviden a katalán sportlap.

Mit kívánna a 22. születésnapjára?

Kettõ is lenne. Elõször is azt, hogy a Barcával jövõre is tegyük boldoggá az embereket, és szerezzünk újabb címeket. Másodszor pedig, hogy Argentína nyerje meg a világbajnokságot jövõre, amit oly sokan szeretnének már az országban.

El tudja képzelni magát már 23 évesen, a világ legjobb játékosaként úgy, hogy a Barcával minden címet meg tudtak védeni?

A csapat tagjának tudom magam elképzelni jövõre is, úgy hogy ott vagyunk minden sorozatban, és továbbra is olyan motiváltan küzdünk, mint eddig.

Lehet álmodozni még valamivel többrõl is, mint a triplázás?

Lehet bízni egy újabb triplázásban, még ha nagyon nehéz is lesz természetesen.

Hányszor álmodott ilyen célokkal, tíz évvel ezelõtt, amikor még a növekedési betegségével küzdött?

Igazság szerint soha nem álmodtam ilyen dolgokkal, de persze mindig szerettem volna, hogy ehhez hasonló dolgok történjenek velem.

Az a legjobb recept, amit most Ön is követ? Tehát a családja körében próbál feltöltõdni nyugalomban, hogy kipihenje egy olyan megterhelõ idény fáradalmait, mint a legutóbbi is volt.

Amikor csak tudok, a családommal vagyok, és kevés olyan dolog van, ami boldogabbá tehet ennél. Õk támogatnak, óvnak mindentõl, segítenek, amiben csak tudnak. Így majd a lehetõ legjobb állapotban térhetek vissza az edzésekhez.

Váltsunk egy kicsit témát. Gondolja, hogy nem túlságosan emberi dolog 94 millió eurót kifizetni Cristiano Ronadóért?

Van egy klub, amelyik eladja a játékosát, és van egy másik, amelyik megvásárolja õt. Ennyi az egész. Én nem fogok belemenni ebbe a vitába, ez nem az én ügyem, nem az én területem. Én csak futballozom.

Hogyan reagált, amikor hallotta a hírt?

Teljesen normálisan. Kicsit furcsán hatott az összeg, mert még sosem hallottam ilyen magasat, de mint mondtam, ez nem az én témám.

Ezek az összegek megérintenek mindenkit. Önt nem?

Ezeket az összegeket a klubok kapják, amelyek éppen eladnak valakit, nem pedig a játékosok. Úgyhogy legyen bármilyen csábító is egy ilyen összeg, aki játszik, semmit nem érzékel ebbõl.

Ki lesz a jobb jövõre? A triplázó Barca vagy a Madrid Florentino Pérez csekkfüzetével?

Majd meglátjuk. Úgy tûnik, hogy a Madrid kiváló játékosokból próbál csapatot építeni, de nekünk megvan, és meg is lesz a saját csapatunk.

Ki a jobb? Kaká vagy Iniesta?

Két különbözõ játékos, és mind a kettõnek megvan a maga tehetsége. Andrés a maga játékstílusában egy sztár, ahogy Kaká is az a sajátjában.

Szeretne egy csapatban játszani Mascheranóval jövõre?

Természetesen. Ki ne szeretne olyan remek játékosokkal egy csapatot alkotni, mint Javier? Remélhetõleg idejön.

Aggódik azért, hogy a Barca még nem igazolt senkit a nyáron?

Nem. A legkevésbé sem. Három címet elhódított bajnokcsapatunk van, ami nem kis dolog, nem? Ezt eddig senki más nem érte el, ami az egyik legjobb csapattá minõsít minket.