Itt az idõ a bizonyításra | Ellenkezõ esetben könnyen kieshet a Barça

Egyértelmû, még a napnál is világosabb: amennyiben Madridban kikap a Barcelona, úgy minimálisra csökkennek az esélyei, hogy bejusson a Bajnokok Ligája fináléjába. Ennek több oka is van, amiket az alábbiakban megpróbálunk felvázolni, aláhúzva a fontosabb elemeket: a Barçának futnia, passzolnia, futnia és lõnie kell, s ha ezt kipipálhatjuk, a Madridnak aligha lesz válasza.

Térjünk vissza a tételmondathoz: ha a Pep-Team nem lesz képes legalább egy döntetlent kihozni a madridi kirándulásból, úgy gyakorlatilag zéró, azaz nulla esélye lesz arra, hogy megváltsa a jegyét a Wembleyben rendezendõ BL-döntõre. Elsõként meg kell említenünk azt a roppant fegyelmezett, az alakzatát tartó és gyors mozgású védelmet, amellyel a Madrid rendelkezik. Ahogy azt láthattuk Valenciában, Cristiano Ronaldón kívül mindenkinek védekezõ feladata volt, és az a csapat, mely tíz emberrel és a fentebb már említett képességekkel visszaáll a saját térfelére, egy felspannolt állapotban szinte verhetetlen.

Márpedig ha a madridi eredmény kedvezõ lenne Mourinho együttesére nézve, akkor a jövõ heti, kedd esti mérkõzésen akár a tavalyi Barça – Inter (1-0) összecsapást is megtekinthetjük az aktuális találkozó helyett. Itt jön a képbe a portugál mester, aki az ilyen helyzetek ura. Egyszerûen olyan pedagógia és pszichológiai érzékkel, tudással rendelkezik a ‘Special One’, amivel nem csak a kellõ pszichikai állapotba hozza a labdarúgóit, hanem egyben elhiteti velük, hogy õk a legjobbak.

„Hivatalosan” ugyan nem vehetõ készpénznek, hogy Mourinho stílusából fakad, mindenesetre vizuálisan a portugál minden együttesénél kiszúrja az érzékeny ‘lelkû’ ember szemét a magabiztosságból fakadó agresszivitás, mellyel semmi gond nem lenne, ám sokszor bizony túllõnek a célon Mourinho labdarúgói. Szerdán csupán Arbeloa taposta meg Villát, és rúgta meg – a felvételek alapján szándékosan – a lehetõ legérzékenyebb helyen Adrianót, de Pepe is megbizonyosodott arról, hogy Messi bokaízületei eléggé rugalmasak…  Mielõtt „kifogáskeresõ” lennék, megjegyezném: nem emiatt kapott ki a Barcelona. Pont.

Mindez az agresszivitás és jól felépített védelem óriási problémaként tornyosulhat a Barça elõtt, ha Madridban vereséget szenved. Lehet 5-5, állhat az eredményjelzõn akár 1-1 is, de még egy 0-0 is elfogadható lenne. A legfontosabb nem kikapni, mert az végzetes lehet.

A szezon megítéléséért játszik majd a Pep-Team, és a lehetõ legfontosabb összecsapás elõtt áll. Eljött az idõ, amikor mindent bele kell adni, amikor még azt is ki kell játszania magukból Xaviéknak, ami nincsen bennük. A valenciai elsõ félidõben valami hiányzott, talán az a fajta jó értelemben vett kegyetlenség, ami jellemezni szokott egy bombaformában levõ kivégzõosztagot.

Bölcsesség? Nincsen. A tények? Ez a Real Madrid készen áll, hogy a Barçát két vállra fektesse, hiszen tudja azt a sablont, amivel meg lehet fojtani egy gyengén futballozó Barcelonát. A kupadöntõben ugyanis gyengén focizott a Barça, s habár a második félidõben már felpörgött, nem élt a kínálkozó lehetõséggel, amiért csakis saját magát okolhatja. Nem lehet egy félidõt átaludni.

Tanulság? Egy Clásico – most BL-elõdöntõ – egyetlen minutumában sem szabad gyengén futballozni, avagy tilos kikapni Madridban.