Alexis útja a Barçáig – II. rész

Dél-amerikai kalandozások, majd Udinese | Edzõi is a Barçába ajánlották

Alexis Sánchez portréjának elsõ részében igyekeztünk elsõsorban Alexis kisiskolás éveit bemutatni, ami nagy hatással volt karrierje késõbbi alakulására. Profi pályafutásának korai szakaszában lehetõsége adatott a latinos futballkultúra megismerésére, hiszen az argentin valamint chilei bajnokságban is megfordult, a Serie-A-ban szereplõ Udinese vezetõsége régóta figyelte Alexis-t, akik hezitálás nélkül leigazolták õt, majd roppant okos döntést meghozva azonnal kölcsönadták néhány szezon erejéig. Udinében aztán érett futballista vált Alexis Sánchezbõl, és a fejlõdését látva döntött úgy 2011 nyarán az FC Barcelona, hogy leigazolja. A chilei szélsõ jobbnál jobb ajánlatokat utasított vissza azért, hogy gránátvörös-kék mezben léphessen ki a Camp Nou gyepszõnyegére.

Alexis útja a Barcáig – I. rész

A maga mögött hagyott kiváló szezon után Alexis meghívott kapott José Sulantay szövetségi kapitánytól a 2007-es U-20-as Világbajnokságra, melynek Kanada adott otthont. A chileiek briliáns formában futballozva történelmi sikert értek el azzal, hogy sikerült a harmadik helyet megszerezniük a rangos tornán.

Rohamos fejlõdésének, technikai adottságainak köszönhetõen Alexis megérett arra, hogy Marcelo Bielsa szövetségi kapitány behívja õt a felnõtt válogatott keretébe. A debütálás nem váratott sokáig: 2007. szeptember 7-én Svájc ellen lehetõséget kapott a bizonyításra, és mint minden alkalmat, ezt is igyekezett megragadni a villámléptû szélsõ, aki góllal hálálta meg a bizalmat a 2-1-re elveszített találkozón.

„Alexis karrierje egyik legfontosabb stádiumában van. A mai napon a világ legjobb 10 futballistája között volt. Szívesen látnám õt egy olyan csapatban, mint a Barcelona, amely a támadó futballt helyezi elõtérbe. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az Udinese védekezõbb szellemû csapat lenne. A hangsúly azon van, hogy a Barcelona jóval magasabb szinten ûzi ezt a sportot.” – vélekedett Marcelo Bielsa, a chilei válogatott akkori szövetségi kapitánya.

A Colo-Coloban eltöltött két évet követõen a Serie-A bemutatkozás egyelõre váratott a „Csodagyerek” számára. Következõ állomásául az argentin gigász, az óriási múlttal büszkélkedhetõ River Plate szolgált. A csapat egyik kulcsjátékosává lépett elõ, néhány hét leforgása alatt két gólt, valamint három gólpasszt jegyzett. 2007. szeptember 22-én bajnoki mérkõzésen egy rossz ütemû védõi belépõ miatt eltörött a bokája, ennek következtében három hónapos kényszerpihenõre szorult. A játékos lelkileg erõs tudott maradni, s felépülését követõen ismét varázslatos dolgokat mûvelt a játékszerrel. A River Plate-tel sikerült bajnokságot nyernie, amely távozását követõen egyszer sem tudta elhódítani a címet. Az itt eltöltött egy év alatt 31 mérkõzésen lépett pályára, és négy gólt szerzett. Figyelemre méltó idényt produkált mindkét csapatnál, ahol kölcsönben szerepelt, így nem csoda, hogy érett már a debütálása a Serie-A-ban.

 A remek argentin kiruccanást követõen 2008 júliusában Sánchez végre hivatalosan is csatlakozhatott az Udinese keretéhez. Jobb debütálásról nehezen álmodhatott volna: a Bassano elleni felkészülési mérkõzésen 3-0-ra gyõzött a csapat, s õt választották a mérkõzés legjobbjának. Szeptember 14-én bemutatkozhatott be az olasz élvonalban a Juventus ellen, a találkozót azonban a ’zebrák’ nyerték 1-0-ra. A vezetõség látta Alexis-ben a potenciált, ennek köszönhetõen négy nappal késõbb a második legrangosabb európai kupasorozatban, az akkori nevén UEFA-kupában (ma Európa-liga – a szerk.) lehetõséget kapott a Borussia Dortmund ellen, majd alig több mint 1 hónap kellett az elsõ bajnoki találatához, melyet a Lecce ellen jegyzett. E mérkõzést követõen joggal gondolhatta mindenki azt, hogy a fiatal chilei szélsõ karrierje most indul csak be igazán, azzal nem sokan számolhattak, hogy a hatalmas lökést nyújtó elsõ gól valójában egy formahanyatlást idéz elõ. Pedig ez következett be: Sánchez teljesítménye visszaesett, számos kritika érte õt a sajtó és a szurkolók részérõl, és megjósolni sem lehetett, hogy egy mindössze 20 esztendõs fiatal srác miként reagál az õt körülvevõ közeg negatív megnyilvánulásaira, egyáltalán van-e számára kiút a gödörbõl?

Alexis nem törõdött a kritikákkal, próbált a futballra összpontosítani, hiszen egy csupa szív játékos képes ebbõl erõt meríteni, amely átsegítheti a holtpontokon. Kemény hónapokat élt meg Udinében, azonban mindvégig tudta, hogy az alagút végén ott a fény, így reménykedett abban, hogy ki tud törni a saját árnyékából. Több hónap erõfeszítése végül meghozta a gyümölcsét. 2009. február 8-án az Udinese hazai pályán fogadta a Bolognát. Joggal nevezhetjük mesébe illõ történetnek a ‘kis chilei’ eddigi pályafutását, s ezzel valamelyest sikerült is lelepleznem a mérkõzés kimenetelét: Alexis Sánchez a 90. percben gyõztes gólt szerzett, emellett a találkozó legjobbjának is megválasztották, mellyel végképp elhallgattatta a kétkedõket.

A továbbiakban hosszas oldalakon át elemezhetnénk az udinei korszakának fõbb momentumait, én azonban csak néhány fõbb gondolatot fogalmaznék meg. 2011. február 27-i bajnokin mindössze 52 percet töltött a pályán, ennek ellenére a Palermo elleni 7-0-s gyõzelembõl 4 góllal vette ki a részét. Kétség sem férhetett ahhoz, hogy Udinében megtalálták a gólszerzés receptjét: Az Alexis Sánchez, Antonio Di Natale duó 39 gólt szerzett a bajnokságban, ezzel mindössze két góllal voltak lemaradva a rekorder Alessandro Del Piero, David Trezeguet fémjelezte csatárpáros 2007/2008-as teljesítményétõl. A 2010/11-es kiírásban 12 gól mellett 6 gólpassz fûzõdött a ’Csodagyerek’ nevéhez, akinek játékát ekkor már millióan csodálták szerte a világon. Az alázatos munkájának meglett az ára: a Fifa.com ‘2011-es év legígéretesebb tehetsége’ szavazásán gyõzedelmeskedett, míg a Castrol 2011 februári ’EDGE – A hónap teljesítménye’ címet is õ nyerte el a Palermo ellen szerzett négy találatának köszönhetõen.

2011 nyarán Alexis kegyeiért kis túlzással a fél világ versenybe szállt. Olyan csapatokkal boronálták össze a nevét, mint a Barcelona, Real Madrid, Manchester United, Manchester City, Internazionale, vagy épp a Chelsea. A „Csodagyerek” elõször szerepelhetett a Copa Américán, ahol a nyitómeccsen Mexikó legjobbjait sikerült legyõzniük 2-1 arányban, köszönhetõen az õ teljesítményének is.

„Alexis hihetetlen képességekkel rendelkezik. Õ volt a mérkõzés embere, de az egész csapat nagyon jól játszott. Igazságtalan lenne, ha azt mondanám, hogy valaki rosszul teljesített. Úgy gondolom, hogy jelenleg õ a világ legjobb futballistáinak egyike. Szívesen látnám õt egy olyan csapatban, mint amilyen a Barcelona, akik a támadást helyezik elõtérbe.” – nyilatkozta Claudio Borghi szövetségi kapitány Alexis elsõ Copa América találkozóját követõen.

A leigazolása azonban roppant nehéz feladatnak bizonyult minden jelentkezõ számára, ugyanis ekkor rendezték a Copa Américát, ráadásul a játékos jól teljesített, ami csak följebb srófolta a piaci értékét. Chile végül egészen a negyeddöntõig menetelt, ahol Venezuela megálljt parancsolt neki.

„Egyelõre még nem a Barcelona játékosa, de hiszem, hogy hamarosan az lesz. Alexis bármely csapatba képes beilleszkedni, így lenne ez a Barcelonával is.” – nyilatkozta az chilei válogatott egykori, az Athletic Bilbao jelenlegi edzõje, Marcelo Bielsa már akkor, mikor a lapok tele voltak a támadó átigazolási ügyével.

A történet végül 2011. július 21-én ért a végére, ekkor jelentették be hivatalosan is, hogy Sánchez az FC Barcelonánál folytatja. Hogy aztán mekkora karriert fog befutni Katalóniában, csak rajta múlik…

Írta: Németh Norbert