A középpályások mérlege | Jó átlag, kis hiányérzettel
A korábbi évekhez hasonlóan idén is visszatekintünk az elmúlt szezonra annyiban, hogy a játékosokat egyénileg is megpróbáljuk értékelni. Az egész év során a fókusz természetesen mindig a csapaton van, a gárda összteljesítménye dönt arról, hogy egy gárda mit tud elérni, de a sok összetevõ között ott van a játékosok egyéni produktuma is. Többrészes sorozatunk második fejezetében a középpályások kerülnek terítékre.
Az értékelés idén is szubjektív. Minden futballista annak megfelelõen kap jegyet, hogy mi lenne elvárható tõle alapesetben, és ehhez képest milyen volt az összkép. A formaingadozások erõssége, a sérülések, a kiugró teljesítmények száma és a megbízhatóság egyaránt meghatározó szempontok az értékelésben. Az osztályozás tízes skálán történik, az egyes a legrosszabb, a tízes a legjobb jegy.
Iniesta:
Csak a gól hiányzik. A középpálya legsokoldalúbb, legerõsebb tagja. Kevés olyan meccs volt, ahol nem lehetett érezni Andrés Iniesta jelenlétét a pályán, nyilvánvalóan most már õ az, aki a legtöbbet hozzá tud adni a támadójátékhoz a középpályáról. Negatívumként fel lehet róni neki, hogy továbbra is kevés gólt szerez, a bajnokságban, a kupában és a BL-ben összesen 7 találatig jutott – mindezt sajnos úgy, hogy sok nagy helyzetet is kihagyott. Ettõl függetlenül igaz, hogy Iniesta pályafutása csúcsán van, és remélhetõleg még sokáig ott is marad.
Az idény értékelése: 9
Xavi:
Magához mérten nem nyújtott kiemelkedõ szezont Xavi Hernández, más kérdés, hogy még így is a világ legjobbjai között van, hiába múlt el már 32 éves. Meghatározó szerepkörét nem veszítette el, pozitívum az is, hogy a korábbi évekhez képest jóval több gólt szerzett, csak a bajnokságban 10 alkalommal volt eredményes, ám a döntõ pillanatokban hiányoztak tõle a gyilkos passzok vagy befejezések. Döntõ meccseken tõle több kell.
Az idény értékelése: 8
Thiago Alcántara:
Még nem érett meg igazán. Thiago gyakorta mutat be olyan megmozdulásokat, amiket látva a legtöbb futballszeretõ csak csettinteni tud: akadnak briliáns cselei, labdalevételei, megindulásai, passzai. Az összkép azonban még nem felhõtlen, elsõsorban azért, mert a brazil származású játékos még nem eléggé konzisztens. Hiányzik a kiegyensúlyozottság belõle egy-egy mérkõzésen belül, de egy idõszakot figyelembe véve is. Sokszor eltûnik, ritkábban villan, márpedig egy játékost az tesz igazán naggyá, ha csapattársai mindig számíthatnak rá, különösképpen akkor, ha igazán szükséges lenne. Thiago technikailag szinte minden tud, de hogy vezéregyéniséggé válik-e, csak a jövõ árulja el.
Az idény értékelése: 6
Busquets:
Tagadhatatlan, hogy a védekezõ középpályás szerepkör korántsem az a poszt, amire igazán felfigyel a közönség, de akkor alighanem minden rendben van, ha az ellenfél ritkán jut el a kapu közelébe. Busquets idén sem okozott csalódást: rendkívül sok labdát szerzett, arányosan kevés szabálytalanságot követ el, prímán vesz részt a csapatjátékban, magyarán a támadójátékot is hasznosan segíti, kevés labdát veszít. Negatívum, hogy a kapu elõtt roppant bizonytalan, és ha esélyt kap a gólszerzésre, rendre rossz megoldást választ. Márpedig ezek a gólok döntõnek is bizonyulhatnának…
Az idény értékelése: 8
Keita:
Sokan mondták, hogy Cesc Fábregas érkezése üti be az utolsó szöget Keita barcelonai karrierjébe, és a mali csak epizódszereplõ lesz a 2011-2012-es szezonban. Ez csak félig valósult meg: Keita ugyan jóval kevesebbet játszott, mint az elmúlt években, de különösen szûrõként továbbra is számított rá Guardiola második opcióként. Az ex-sevillai megbízhatóságban és alázatosságban továbbra is kiemelkedõ, de nagy csodatételekre már nem volt lehetõsége. Keitának akadt már jobb szezonja, és minden oka megvan arra, hogy elgondolkozik a barcelonai folytatáson, mert az idõ, és a riválisok kora nem neki dolgoznak a játékpercekért folytatott harcban.
Az idény értékelése: 6
Fábregas:
Briliáns kezdet, szerényebb folytatás. Sokan csettinthettek az õsszel, hogy milyen kiváló vásár volt Cesc Fábregas, aki egy új színt hozott a Barça játékába. Õ volt az üdítõ kivétel, aki be tudta fejezni a támadásokat, aki nem mindig egy újabb passz lehetõségét kereste elsõ szándékból, mindemellett elegendõ képzettsége is akadt, hogy az akciókat ténylegesen jól zárja le. Nem csak az õ hibája, hogy a folytatás nem sikerült ilyen jól. A kényszeres vágyódás a tökéletes beilleszkedésre, illetve némi általános formahanyatlás is azt eredményezte, hogy Cesc lényegesen rosszabb tavaszt produkált, és akadtak drámai hibái is. A jövõben meg kell találnia a helyét a csapatban úgy, hogy az Angliában szerzett tapasztalatait vegyíti a barcelonai stílussal.
Az idény értékelése: 7
„