Tito Vilanova megérdemli a bizalmat

Az edzõ meggyógyult, Villa visszatért, Abidal visszatérõben – A Tito Team

A ’Tito Team’ vasárnap este nekilátott. Messzemenõ következtetések levonásához még legalább tíz mérkõzésnek el kell telnie, az ugyanakkor tisztán látható, hogy a motivációval, az eltökéltséggel és a csapategységgel nem lesz probléma. Vilanova elsõ ízben ült a kispadon a Barça vezetõedzõjeként egy tétmérkõzésen, bár szokványos debütálásról az õ esetében nem lehet szó.

„Nagyon örülök, hogy most már egészséges, mert az elmúlt év atipikus volt a sérüléseket és a betegségeket illetõen” – hangzott el ez a mondat Tito Vilanova vezetõedzõ szájából a Sociedad elleni gyõztes meccs után a Camp Nou sajtótermében David Villával kapcsolatosan. Amikor olvastam ezeket a szavakat, hirtelen néhány dolog más megvilágításba került az elmúlt és az idei szezonnal kapcsolatosan.

Eric Abidalnak májátültetésen kellett átesnie, Villa tavaly decemberben súlyos, legalább féléves kihagyást maga után vonó sérülést szenvedett, Tito Vilanovánál pedig még 2011 õszén diagnosztizáltak daganatot a fültõmirigyében. Bármennyire is nüanszokon múlt a címvédés, sem a Ligában, sem a Bajnokok Ligájában nem sikerült a csúcsra érni, mindez pedig az elõzmények ismeretében egyáltalán nem nevezhetõ kudarcnak.

Félreértés ne essék, magyarázatként sem értékelhetõek az elvesztett mérkõzésekre, trófeákra, ugyanakkor világos, hogy hatással voltak az együttes teljesítményére, hiszen azt emberek alkotják. Szerencsére a barcelonai publikum a vereségek ellenére is mámorosan búcsúztatta Pep Guardiolát, aki aztán viszonozta a szeretet, és Király Kupa-sikerrel távozott a Barça padjáról.

Hogy jönnek a fenti sorok ide?

Tito Vilanova megérdemli a bizalmat. Így jön ide. Az az ember, akinek a Guardiola-éra, mely az FC Barcelona történelmének legsikeresebb korszaka, trófeáiban és a kialakított stílusban óriási szerepe volt a játékosok elmondása szerint, megérdemli a bizalmat. Az az ember, aki három csodálatos, trófeákkal teli esztendõ után a semmibõl hirtelen szembesülni kénytelen egy súlyos betegséggel, majd legyõzi azt, ez az ember megérdemli a bizalmat. Már pusztán a tények miatt is, de ha következtetünk azokból, akkor a szakmai felkészültség és az akaraterõ sem hiányzik belõle. Márpedig a labdarúgás világában a sikerhez ezek nélkülözhetetlen tulajdonságok.

Nem kell rögtön megkedvelni, nem kell rögtön a világ legjobb trénerének nevezni, de az idõt, a bizalmat azon felül, hogy rá esett az FC Barcelona választása, már csak a fenti sorok miatt is megérdemli.

Villa álomszerûen tért vissza

David Villa harminc évesen szenvedett sípcsonttörést, aminek következtében több mint fél évig a pályán kívülre került. Ebben a korban már hatványozottan nagy jelentõsége van a teljes rehabilitációnak, amiért ebben a korban bizony már nem minden játékos hajlandó komoly erõfeszítéseket tenni.

Villa nem volt ezzel így, és nagyrészt köszönhetõen a 2012-es Európa-bajnokságnak, már decemberben a mielõbbi gyógyulásért dolgozott. Az Eb-t ugyan kihagyta, de az új szezon elsõ meccsén már jelezte, rendben van, magától értetõdõ egyszerûséggel helyezte a labdát a kapu bal oldalába Iniesta passza után. Ami a gól mellett egyébként számomra fontosabb, az az intenzitás, ahogy Villa futballozott; ha ezt képes fokozni, ismét jöhetnek azok a gólok a támadótól, amik az elmúlt évben nagyon hiányoztak.

Egy közösségben egy szeretett, nagyra becsült személy hozzáállása jelentõs hatással tud lenni a csapat többi tagjára, márpedig ez a Barça egy közösség, ahol Villa mentalitása, de említhetném Puyolt is, aki szintén egy komolyabb sérülésbõl tért vissza tünetmentesen, átragadhat a többiekre. A legjobban azonban Abidal személye illik ide, akinek a rákos megbetegedését kell leküzdenie, ám eközben már a visszatérésre gondol. Tito azt üzente neki: „Várunk, amennyit kell. A te küzdelmed a mi erõforrásunk.”

Ha ez a hozzáállás, egység és összetartás a továbbiakban is jelen lesz, valamint párosul Vilanova szakmai elképzeléseivel, ismételten szórakoztató futball lesz látható a Camp Nouban. Mert ugye trófeákat egyelõre nem írhatunk, hiszen ahhoz elõbb látni kell, hogyan teljesít a Tito Team folyamatos terhelés alatt.