Még nem hosszabbított | Problémák a klubnál… | Interjú

Andrés Iniesta, akinek a szerzõdése 2018-ban lejár, és még nem hosszabbította azt meg, interjút adott a spanyol ’El País’ napilapnak, mely augusztus 19-én, szombaton jelent meg a sajtótermék online felületén. Iniesta elárulta: erõteljesen gondolkozik a jövõjén az egyesületnél tapasztalható folyamatok miatt, de szó esett játékstílusról, az idei évrõl, átigazolási piacról valamint Ernesto Valverde vezetõedzõrõl is.

A Barça játékosainak a hátán a nevük helyett a ’Barcelona’ felirat lesz látható vasárnap este, illetve a #totsSomBarcelona hashtag is helyet kap a felületen. Milyen következtetéseket von le a merényletbõl, illetve hogyan lehet felkészülni ezek után egy mérkõzésre?

Nagyon kemény pillanat ez, sajnos mindenkinek a környéken keresztül kell ezen mennie. Sok minden eszedbe jut ilyenkor, sok mindent érzel, de a lényeg, hogy maradj erõs, máskülönben a félelem lesz úrrá rajtad, ez pedig a jövõre nézve nem jelentene jót. Az ilyen merényletek alkalmával eszmélünk rá a szolidaritás fontosságára, illetve a biztonsági személyzetek jelentõségére, akik az életünket védik.

Visszatérve a játéktérre, azt mondják: Iniesta a stílus védelmezõje…

Nagy megtiszteltetés számomra, ha valaki így gondolja, hiszen itt nõttünk fel, ezt tanították nekünk, és voltunk olyan szerencsések, hogy hosszú éveken keresztül ebben a stílusban futballozhattunk az elsõ csapatban. A stílus pedig nagyon sikeres volt, rengeteg trófeát adott nekünk. Busi, Geri és Messi szintén részesei voltak ennek a folyamatnak, ez pedig szerintem olyasvalami, amit meg kell tartani.

Mik a benyomásai az elõttünk álló idényrõl?

Mint bármelyik másik szezon elõtt, ugyanolyan motivált vagyok, hogy ismét nyerjünk valamit. További cél, hogy azt a tiszteletet és megbecsülést, amiben részesültünk hosszú évekig, visszaszerezzük.

A legnagyobb ellenfelük a Real Madrid. Mitõl olyan jó ez a csapat?

Fantasztikus együttesrõl van szó, ahol a világ legjobb futballistái játszanak. Hangsúlyoznám azonban, hogy a mi célunk megnyerni mindazt, amit az elmúlt szezonban nem tudtunk.

Nehéz megemészteni a Spanyol Szuperkupában elszenvedett vereségeket?

Fájdalmas volt, hiszen a szezon elsõ trófeáját veszítettük el, ugyanakkor tény, hogy nagyon hatékonyak voltak. Minden egyes vereség kételyt ébreszt benned, pláne, ha azt a Madrid ellen szenveded el. Továbbá mindenki tisztában van azzal a helyzettel, amiben vagyunk immáron jó néhány hete, de a célunk nem lehet más, mint újra jól teljesíteni.

Hogyan képzeljük el azt a beszélgetését Valverdével, melyben a barcelonai jövõjérõl volt szó?

Nem volt konkrét indok, amiért leültünk beszélgetni. Beszéltem vele, mint mindegyik más edzõvel, akinek a kezei alatt eddig dolgoztam. Ilyenkor a legfontosabb kérdés, hogy a tréner milyen szerepet szán neked a csapaton belül. Az én szerepem pedig továbbra is az, hogy a csapat egyik játékosa legyek, egy fontos eleme.

Iniestának szüksége van a törõdésre?

Minden egyes játékos örül annak, ha értékelik, megbecsülik és tisztelik. Én mindig is éreztem itt a kedvességet és a tiszteletet az irányomba, efelõl nincs is kétségem. Ugyanakkor abban is biztos vagyok, hogy ennél a klubnál nem szabad tiszteletlennek lenned azokkal szemben, akik az életüket adták a gránátvörös-kék mezért. Ennek sosem szabadna megtörténnie, ám néha az az ember érzése, hogy ebbe az irányba mennek a dolgok…

Legyünk õszinték: tényleg reális esély volt arra, hogy elhagyja Barcelonát?

Egyelõre még nem hosszabbítottam… Jelenleg számos olyan érzés kavarog bennem, melyekkel eddig sosem találkoztam, de úgy hiszem, ez normális egyébként. Ez egy olyan szituáció, melyet három éve el sem tudtam volna képzelni… Mondhatjuk, hogy tervezem a jövõmet, noha elõtte sosem tettem ilyet.

Nem volt a segítségére Luis Enrique rotációs rendszere illetve a sérülései sem. Néhányan már azt mondták, hogy egy óráig sem képes már a pályán lenni egy-egy meccsen…

Nem tudom, miket mondtak a médiában, de a tréner azért így osztotta be a játékperceimet, mert meg volt gyõzõdve arról, hogy ez a legjobb mind a csapat számára, mind nekem – függetlenül attól, hogy én ezzel egyet értettem-e vagy sem. Úgy gondolom viszont, hogy az elmúlt három évet nagyon jónak értékelhetjük, még akkor is, ha a legutóbbi esztendõ nem volt az igazi. A fõnököt mindig is nagyon tiszteltem, de természetesen voltak dolgok, melyeket máshogyan láttam.

Sokkal nehezebb megérteni az edzõi döntéseket, amikor egy játékos már bizonyította a képességeit?

Attól függ, hogyan gondolkozol. Én mindig is abból indultam ki, hogy a vezetõedzõ nem ellened dolgozik. Számtalanszor beszéltem vele, és sokszor megfogadta a tanácsomat. Nagyon jó kapcsolatom volt Luis Enriquével, és úgy hiszem, hogy minden viszonylag jól mûködött.

Nem is arra gondoltunk, hogy felemeli a hangját, vagy kiabálva ellenzi a döntéseket…

Nem vagyok ilyen. Nem is akarok konfliktust generálni a csapaton belül. Inkább elõnyben részesítem a konstruktív vitát annak érdekében, hogy fejlõdjünk. Ugyanakkor a verseny éltet, igaz? Ahhoz, hogy ennyi évet eltölthess ennél a klubnál, muszáj versenyzõ típusnak lenned. Ez az, amit a legkisebb korosztálytól kezdve átélsz, hogy mindig nyerned kell, és ez beléd ivódik. Az is igaz viszont, hogy különbözõ formákban jöhet felszínre.

Az együttes csapatkapitányaként érzi annak a szükségét, hogy megbízzon Valverde személyében és a játékstílusában?

Igen, de… Azok, akik már régóta itt vannak, egy bizonyos módon játszanak, és értik a futballt. Az összes vezetõedzõ tudja ezt. Éppen ezért keresnek bizonyos típusú trénereket a Barcelona kispadjára. Természetesen ezen felül a vezetõedzõnek hoznia kell a személyiségét magával, valamint új ötletekre is szükség van. Valverdérõl mindenki tudja, hogy a csapatai felismerhetõek, szóval reméljük, hogy minden marad a régiben.

És az a Barcelona, melynek több saját nevelésû játékosa van az elsõ keretben, mint a B csapatban, felismerhetõ?

Ez egy összetett téma, hiszen az elmúlt években a kivételbõl csináltunk rendszert. Ugyanis 8-9 saját nevelésû játékossal játszani a Bajnokok Ligája fináléjában nem normális. Nem arról van szó, hogy erre a Barcelona nem képes, hanem arról, hogy erre senki sem képes. Néha összekeverik a szezont a fazonnal… Mert úgy tûnhet, hogy ezt könnyû elérni, ám pontosan az ellenkezõje igaz, roppant nehéz kinevelni ennyi klasszist. A klub azonban ennek ellenére sem változhat, hiszen amennyiben rendelkezünk egy értékrendszerrel, az pontosan az lenne, hogy ne veszítsük el a bizalmat a fiatalokban, akik itt nõttek fel. Néha bölcsebb dolog a házon belül keresgélni, mintsem arra a piacra támaszkodni, melyben az utóbbi idõben erõteljes infláció tapasztalható.

Az átigazolási piacon õrült viszonyok uralkodnak?

Úgy tûnik, igen. Abnormális összegekrõl van szó. Persze ha ezeket kifizetik, az nyilánvalóan azért van, mert megtehetik…

Szintén sokkal könnyebb távozni, ha valaki nem itt nõtt fel. Megérti Neymar távozását?

Mindenki a saját sorsának a kovácsa, és azt választja, ami szerinte a legjobb a számára. Ez ilyen tiszta. Ha nem akarok itt lenni, akkor távozom. Ezt nem lehet azzal magyarázni, hogy ha saját nevelés lenne, akkor még 10 évet itt maradt volna. Ezt választotta, ehhez nem lehet többet hozzáfûzni.

Hogyan érintheti a csapatot Neymar távozása?

Mint már mondtam, a stílus nem változik. Meglátjuk, hogyan zárul majd ez a hónap, kik fognak érkezni. Ezek után elemzhetjük, mennyi esélyünk lehet. A játékunk azonban mindig is az egyensúlyról és a dominanciáról fog szólni, egységben kell mozognunk. Amikor ezektõl az elvektõl eltávolodtunk, mindig is szenvedtünk.

És az is elõnyös lenne, ha az Ön közelében lenne a labda, ugye?

Igen, de nem azért, mert én a játékszert állandóan magamnál akarom tudni, hanem azért, mert labdával mindenki kevesebbet szenved.