A LaLiga küldöttbizottsága pár nappal ezelőtt jóváhagyott néhány új gazdasági ellenőrzési szabályt, amelyek a következő téli átigazolási időszakban lépnek életbe. Ezekkel az új intézkedésekkel a klubok irányító testülete hosszabb távon kívánja ellenőrizni a kiadásokat, jobban odafigyel arra, hogy a klubok a vagyon értékesítéséből ne tudjanak akkora hasznot húzni, mint nyáron a Barcelona, de ezek csak a legfőbb változ(tat)ások.
Az egyik pont, amely a legközvetlenebbül érinti a Barcelonát és annak ,,vagyoni eladásait”, hogy amennyiben a jövőben a csapatok a vagyonukat értékesítenék azonnali bevételszerzés végett, akkor azt is figyelembe kell venniük, hogy most már a bejövő összeg csupán 5%-a biztosít nagyobb mozgásteret a bértömeg tekintetében. Más szóval, ha egy klub értékesíti vagy átruházza a jövőbeni jogait mondjuk 10 évre, akkor a LaLiga kiszámítja az összes ilyen értékesítés vagy átruházás összegét, ez a szám pedig nem haladhatja meg a forgalom 5%-át. A klub meghaladhatja ezt az 5%-ot a vagyonok értékesítésével, de a fizetési sapka szempontjából ez csak az 5%-ot számít. Ha egy klub az ilyen értékesítésekkel meghaladja ezt az százalékot, akkor azt más beruházásokra fordíthatja: adósságok, stadionfelújítás.
Hogyan érinti ez a Barcelonát? Eddig minden vagyoni értékesítés ezen az 5%-on belül van, de nagyon korlátozott szinten, így a Barcelona már nem lesz képes több gazdasági intézkedést aktiválni. Ha eladja a BLM-et — ahogy az elmúlt hónapokban szóba került — akkor az nem számít bele a fizetési sapkába. Az ,,ötödik gazdasági intézkedés”, ahogy Javier Tebas múlt kedden mondta, a csapat bérköltségének mintegy 200 millió euróval való csökkentése. Piqué visszavonulása és Busquets több mint valószínű nyári távozása segít ebben, de van még hova fejlődni.
A Barça ráadásul a nyári átigazolási időszakban ismét túlköltekezett. A néhány hónapja aktivált négy gazdasági intézkedés ugyan kihúzta őket ebből a helyzetből, és lehetővé tette számukra, hogy visszatérjenek az 1/1-es szabályhoz, de a Bajnokok Ligája csoportköréből való kiesés nem jött jól gazdasági szempontból sem. Amit Laporta is kommentált, és amit maga Tebas is megerősített az Ejecutivos magazin által szervezett eseményen: ,,A Barcelona ebben a szezonban komoly igazolásokat tudott végrehajtani, mert aktiválták a gazdasági intézkedéseiket 700 millió euró értékben, de a következő nyáron ez már nem fog számítani.”
Egy másik fontos új intézkedés a hosszú távú gazdasági ellenőrzéshez kapcsolódik. A LaLiga a következő két szezonra vonatkozó pénzforgalmi tervet fog kérni a kluboktól, ha az rendkívüli, a megszokottól eltérő, a logikával szembemenő folyamatokat hajt végre. Ha például egy klub elad egy játékost 200 millióért, a LaLiga kérni fogja a következő két szezonra vonatkozó pénzügyi tervet, hogy ez a tényező megakadályozza-e, hogy a csapatnak a következő szezonokban problémái legyenek.
További intézkedések
Például egy klub értékesítheti a stadionja nevét, de a fizetési sapka szempontjából ez a jövőben már bele fog számítani, a LaLiga így kívánja elkerülni az esetleges ,,kiskapukat”.
Ezen túlmenően a másodosztályban és az első osztályban szereplő klubok játékosainak fizetése közötti maximális éves eltérés 30%-ról 25%-ra csökken, mivel eddig a csapatok nem emelhették meg egy játékos fizetését egyik évről a másikra 30%-nál nagyobb mértékben. A cél az, hogy elkerüljék azt a ,,kiskaput”, hogy egy játékos az első évében 2 milliós eurós fizetést kapjon, hogy ezzel mozgásteret alakítsanak ki a bértömeg szempontjából, majd a második évben 12 milliót fizessenek neki. A LaLiga még inkább ellenőrizni akarja ezt a helyzetet.
Egy másik új intézkedés az, hogy a bértömegbe beszámított jogok visszavásárlása a fizetési sapka csökkentéséhez vezet. Magyarán amennyiben egy klub tavaly eladta audiovizuális jogainak egy részét (amely azonnali bevételt termelt és beleszámított a fizetési sapkába — a szerk.), és visszavásárolja idén, ismét csökken a bértömeg.
Az utolsó pont a játékosok amortizációjával kapcsolatos, amikor eladásra vagy szerződésbontásra kerül sor. Tegyük fel, hogy egy klub 40 millióért szerződtet egy játékost, és 5 évre ír alá, évi 8 millióért. Ha a második szezonban el akarja őt adni 15 millióért, mert ez az egyetlen ajánlat van a terítéken, akkor 17 milliót ,,veszít”. A LaLiga, hogy ne tántorítsa el a klubot attól, hogy eladjon egy olyan játékost, akit el akar adni, mert nem teljesít jól, vagy bármilyen okból, ,,csak” az adott év veszteségét (jelen esetben 8 milliót) számolja bele a fizetési limitbe. A mérlegben az összeg fennmaradó részét (17 millió euró) a következő szezon eredményében, nem pedig a jelenlegi szezonban számolják el átigazolási veszteségként.
***
