Jelenkori önmagához képest nagyon jó mérkőzés játszott a Barcelona Bilbaoban a Kupa negyeddöntőjében, mégis kikapott és kiesett egy utolsó pillanatokban esett góllal. A meccs egészében jobb, veszélyesebb katalán csapat közel járt a bilbaói győzelemhez, de nem tudta lezárni a mérkőzést, és végül erre ráfizetett.

Igazi kupameccset ígért a párharc előzetesen is, azzal a két csapattal, mely a legtöbb sikert érte el történelmileg a Király Kupában. Az új San Mamés is zsúfolásig telt, együtt lüktetett a meccsel, és szerencsére volt is mivel együtt lüktetni.

Hibák ugyan voltak mindkét csapat játékában, azt sem lehet mondani, hogy rengeteg gólhelyzet alakult volna ki, de izgalmak voltak, akarat volt mindkét oldalon, olyan volt, amilyennek egy egy mérkőzéses kupameccsnek kell lennie.

A Barcelona többet birtokolta a labdát, de nehezen tudott helyzeteket kidolgozni. Néhányszor azért sikerült, aktív volt Messi, amikor tehette, kereste Ansu Fatit a labdával, és az egész csapatra igaz, hogy volt benne intenzitás, aktivitás, akadtak folyamatosan besegítések. Akart a Barcelona.

A problémája főként a támadások élesítésével akadt, illetve a labdakihozatalokkal, mert az Athletic remekül letámadott – ahogyan egyébként a Barcelona is nagyon sokszor. A baszkok egészen előre toltan szorongatták a labdakihozatalokat, ennek eredményeként Ter Stegen is több passzt elvétett, ami egyébként nem jellemző rá. Az Athletic helyzetei is elsősorban ebből, a presszingből alakultak ki.

De ahogy szenvedett a Barcelona a Bilbaoval, úgy szenvedett az egyébként szintén nagyon akaró, nagy intenzív Athletic is a Barcelonával.

A második félidőben mindkét csapat hamar, már az 57. percben cserélt, a Barcelonánál Griezmann jött Ansu Fati helyére, ezzel Setién megtartotta középpályás túlsúlyt a csapatban Sergi Robertóval, Rakiticcsal, De Jonggal és Busquets-cel. A Barça stabilabban állt a lábán, jobban dominált a meccsnek ebben a szakaszában, veszélyesebben is támadott, és főként nem nagyon adott lehetőséget az Athleticnek.

A meccs addigi legnagyobb helyzete Griezmann előtt adódott a 70. percben, Sergi Roberto parádésan kivárt létszámfölényben, jól is adott középre, Griezmann senkitől sem zavarva azonban nem tudott ellőni Unai Simón mellett.

A Barcelona fölénye megvolt, de idővel azért nem bizonyult állandónak, így az idő gyorsan telt úgy, hogy tiszta helyzetek nem igazán alakultak ki. Sok volt ellenben szabálytalanságból, játékmegszakításokból. A Barça támadásainál nagyon hiányzott egy olyan társ Messinek, mint amilyen sokszor Suárez volt neki, jó néhány esetben érezhető volt, hogy hiába kezdi el a játékot Messi, nincs kivel befejeznie.

Más kérdés, hogy a 88. percben éppen Messinek kellett volna belőnie azt a ziccert, amivel Arthur kiszolgálta. Kapura tartó lövésekben, tiszta helyzetekben megnyerte volna a mérkőzést a Barcelona, így azonban maradt a döntetlen, és úgy tűnt, jön a hosszabbítás.

Azonban nem jött, mert a 93. percben az Athletic az egész meccsen másodszor eltalálta a kaput. Egy jobb oldalról érkező beívelést megcsúsztatott Williams, annyira pontosan, hogy pontosabban nem lehetett volna. Védhetetlen csúsztatás, és mivel egy perc maradt hátra, a párharcot azonnal eldöntő megmozdulássá lett.

A Barcelona a meccs egészét tekintve jobb volt, veszélyesebb volt, közelebb járt a győzelemhez, de a helyzeteit nem rúgta be. A találkozó egésze során a kaput egyetlen egyszer találta el az Athletic, és még egyszer az utolsó pillanatokban Williams.

Athletic Club – FC Barcelona: 1-0 (0-0)
Bilbao, San Mamés
49.000 néző
Vezette: Martínez Munuera

Athletic: Simón; Capa, Yeray, Núñez, Iñigo Martínez, Yuri, Dani García, Vesga (Sanjosé, 65′), Raúl García (Ibai Gómez, 88′), Muniain (Aduriz, 76′) y Williams.

Gól: Williams (93’).