Azzal, hogy a Barcelona anyagi helyzete nem optimális, és egy olyan edzője van a csapatnak, mint Ronald Koeman, aki az elmúlt évek edzői után végre bátran ad lehetőséget a fiataloknak, a La Masía legtehetségesebb tanítványai reménykedhetnek. Van akinek már megadatott a lehetőség, van, akinek talán a következő idényben jön el az esély.

A Marca, azon belül is Hugo Cerezo újságíró kereste meg most azt a Franc Artigát, aki 11 éven keresztül volt edző a La Masíában, egészen ennek az évnek az elejéig, amikor új kihívást keresett magának, és most már az Egyesült Arab Emírségek olimpiai csapatának edzője. Ezt megelőzően viszont négy évet volt a Cadete B, három évet a Cadete A, újabb három évet a Juvenil B, és egy évet a Juvenil A edzője a Barcelonánál. Így nagyon hosszú ideig követhette az útját olyan játékosoknak, akik ma az első csapat kapujában vannak, vagy már be is léptek rajta.

“Igazi ajándék volt edzeni az említett játékosokat, és még sokakat másokat is. Láthattam az edzéseit Pep Guardiolának, Tito Vilanovának és Luis Enriquének. Mi mást kérhetnék? Nagyon hálás vagyok. De eljön egy pillanat, amikor döntened kell a jövődről. És én szerettem volna fejlődni edzőként” – mondja Franc Artiga.

Őt kérte meg a Marca, hogy mondjon véleményt azokról, akiknek a legtöbb esélyük van arra, hogy a Barcelonában karriert futnak be, vagy ha nem is a Barcelonában, de más első osztályú csapatban érhetnek el szép eredményeket. Az ő véleménye azért más, mint külső elemzőké, mert az évek alatt részleteiben megismerhette ezeket a játékosokat.

“Érnek fel játékosok a felnőtt csapat közelébe különböző évekből. 99, 2000, 2001, 2002, stb. Igen, az igaz, hogy a 2001 és 2002-es évben születettek között van talán a legtöbb nagy tehetség. Hozzájuk kell számolni még Eric Garcíát is, aki most tért vissza, illetve Take Kubót, aki előtt szintén szép jövő áll.”

A különbség talán az volt, hogy most olyan edző van az első csapatnál aki beteszi őket a csapatba. Feltételezem, hogy a Covid, a gazdasági helyzet segítettek ebben, de végül ők bizonyítják, hogy az elmúlt 10 évben végzett munka nagyon jó volt. Ha nem így lenne, akkor lehetetlen lenne, hogy csapatba tegyék őket, és úgy teljesítsenek, ahogyan.

Ansu Fati (2002)

“Ő az a játékos, akiben a leginkább bíztak az utánpótlásból, a tehetsége és a személyisége miatt. De mindig vannak kétségek abban a tekintetben, hogy ahogy feljebb lép egy kategóriát, akkor az adott sorozattal járó nagyobb nyomás miként hat rá. De nála az a helyzet, hogy debütált a Camp Nouban, és ugyanazt tudta csinálni, mint a Ciutat Esportiva edzőpályáin korábban. Az én játékosom volt, amikor elszenvedett egy súlyos sérülést a Cadete kategóriában. Igazi profi szemléletű játékos, a focinak él, remélem, hogy most is mihamarabb felépül, ahogyan korábban is tette a sérülése után.”

Óscar Mingueza (1999)

“Óscar Ansunak pontosan az ellentéte. Egy nagyon kellemes meglepetés. Az egyedüli edző, aki az utánpótlásban azt mondta, hogy benne van a potenciál az első csapatban való játékhoz, az García Pimienta volt. Bebizonyította, hogy munkával, háttérbe húzódva és szerénységgel el lehet jutni az első csapatig. Számomra ő jobban teljesít az első csapatban, mint az utánpótlásban. Ugyanígy a jobbhátvéd pozícióban, ahol szinte egyáltalán nem játszott korábban. Benne van a szükséges nyugalom, hogy képes megállni, nem kapkod, ami segít neki nagyon jól teljesíteni. Minden La Masía növendék számára példa lehet, ez kétségtelen.”

Riqui Puig (1999)

“Riquiben ott van a Barça DNS, pontosan olyan játékos, aki a mi játékunkra termett, ez nem kétséges. Az elmúlt szezonban átélt dolgok biztosan még erősebbé teszik. Nem szabad feladnia, és tovább kell küzdenie az álmaiért. Meg vagyok róla győződve, hogy el fog jönni az ő ideje, és helyet tud kiharcolni magának az első csapatban.”

Ilaix Moriba (2003)

“Ő azon játékosok közé  tartozik, akikkel kapcsolatban senkinek nem volt kétsége, hogy eljuthatnak az első csapatig. Elsősorban az erős személyisége és az érettsége miatt. Ilaix mindig jól kezelte azokat a pillanatokat, amikor nagyobb volt a nyomás, és ezt bizonyította is. Amellett, hogy fizikálisan nagyon erős, rejlik benne még egy csodálatos adottság, a játékunk tökéletes olvasása, illetve az is, hogy olyan személyisége van hogy nagyobb nyomás alatt még jobbá válik. Ráadásul elképesztő fizikuma van, ami nagyon fontos a mai futballban.”

Álex Collado (2002)

“Szerintem ő a következő, akit hívhatnak fel az első csapatba, és képes lehet ott gyökeret verni. Érettebbé vált a Barça B-ben, és a következő évben biztosan  fontos játékosa lehet az első csapatnak is. Csodálatos technikai képzettsége van, tökéletesen érti a mi játékunkat, van benne gól, utolsó passz és a szükséges győztes mentalitás is.”

Alejandro Balde (2003)

“Kétségtelen, hogy Balde tehetsége megragadó. A mi játékunkhoz tökéletes szélső védő: gyors, erős, technikailag jó, kiváló támadó képességei vannak, de szerintem nála még indokolt a türelem és a nyugalom. Fejlődnie kell a Barça B-ben, érettebbé válnia különösen védekezést tekintve, és nem szabad siettetni a dolgokat. Nem mindenki képes gyorsan felkerülni, szintet lépni, ez akár kontraproduktív is lehet. Abban biztos vagyok, hogy adott nála a potenciál, hogy az első csapatban játsszon, de a maga idejében.”

Nico González (2002)

“Nicóban minden adott, hogy egy top játékossá váljon. Jó technikailag, kivételes fizikuma van, ambíciói vannak, és a legfontosabb, hogy nagyon intelligens. Ráadásul igazi focista vér folyik az ereiben. Több vitám is volt vele és Frannal (az édesapja, egykori Deportivo játékos) az ő posztjáról. Mindig azt gondoltam, hogy ő egy kivételes szűrő, ez volt és ez a tökéletes poszt a számára. Ezt bizonyítja az ifi csapatban, csodálatos teljesítményt nyújt. Igen, az igaz, hogy kicsit előrébb játszva is nagyon jól tud teljesíteni. A mi számozásunk szerint egy igazi 6-os.”

Pablo Martín ‘Gavi’ (2004)

“Még nagyon fiatal játékos, tavaly még a Cadete-ben játszott, és nem kell rohanni vele. A maga tempójában kell átlépjen a következő szintekre. De az nyilvánvaló, hogy egy különleges játékos. Támadó középpályás, aki nagyon gyorsan képes vezetni a labdát, és gondolkozási sebessége is nagyon gyors. Őrült versenyző típus, de pontosan ezért nem kell kapkodni, türelemmel kell lenni vele. Játsszon csak sokat, és fejlődőn azzal, ahogyan játszik. Meg vagyok róla győződve, hogy két-három év múlva ott lesz az első csapat kapujában.”