Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, Ronald Koeman kifogásolta, hogy nem kapott elég időt és türelmet, illetve minőségi igazolásokat ellentétben Xavi Hernándezzel, hogy bizonyíthasson a Barcelona edzőjeként. Adódik a kérdés: igaza volt Koemannak? Az alábbiakban néhány statisztikai mutatóban próbálunk rávilágítani, mennyiben volt vagy nem volt igaza. 

Koeman 435 napig, 67 mérkőzésen irányíthatta a csapatot, míg Xavi 29 találkozóval áll a Cádiz elleni bajnoki előtt. Mivel a Barcelona jelenleg az alacsonyabban jegyzett Európa Ligában szerepel, Koemannak pedig a BL-ben kellett (volna) helyt állnia, igazságosabb, és teljesebb képet ad, ha a LaLiga szereplésüket vizsgáljuk meg.

Koeman első La liga szezonjában elért 2.08-as meccsenkénti pontátlaga is alatta van a Xavi által produkált 2,39-nek, de az igazán nagy problémát az idei szezonkezdet jelentette, ami alatt ez a szám 1,5-re csökkent. A drasztikus zuhanás pedig egybeesik Messi távozásával, aki az előző idényben 30 gólig jutott, és kiosztott 9 gólpasszt. Tehát a 2020/21-es évadban a 85 rúgott gól közel felében aktívan részt vállalt. Ennek következtében a 2,2-es gólátlag az idei szezonban 1,5-re csökkent Koeman keze alatt, annyival, amit korábban Messi szerzett.

A Messi távozása okozta (z)űrben érdemes megfigyelni a  játékosok teljesítmény-változását is az idény során. Támadásban az egyik legbeszédesebb mutató az xG90 (meccsenkénti várható gól), aminek az első helyén 0,64-es értékkel Martin Braithwaite(!) tündökölt Koeman idején. A második helyen Depay (0,51), aztán Luuk de Jong (0,48). Xavinál ezzel szemben Depay már 1,13-at tud felmutatni, Pierre-Emerick Aubameyang 0,91-et, Luuk de Jong pedig 0,84-et, ez pedig a támadójáték javulását jól mutatja.

Hasonló különbséget mutat az xA90 (meccsenkénti várható gólpassz) is: a legfényesebb csillag ezen a téren is Martin Braithwaite (0,6) volt, jelenleg viszont Dembélé (0,74) az. Martin Braithwaite viszont csak 3 alkalommal lépett pályára, Dembélé meg 14 találkozóval a háta mögött tudhatja magáénak ezt a mutatót, tehát lényegesen jelentősebb a hatása. Xavi képes volt elérni, amit előtte nemigen tapasztalhattunk: Dembélé konstans jó teljesítményt produkál.

A védekezés terén is észrevehetők különbségek egyéni- és csapatszinten egyaránt. Ékes példája ennek Busquets, aki gyakorlatilag minden mutatóban feljavult, már most több labdát szerzett vissza, mint az előző szezonban. A csapat letámadása agresszívabbá vált, idén a Barcelona szerzi vissza a legkönnyebben a labdát (előzőleg a 3. volt). De ehhez hozzá tartozik a lapok szorgos gyűjtögetése is, jelenleg 69 sárga és 5 piros a mérleg, ami már túlszárnyalta a tavalyi mutatókat (68, illetve 2).

A labdabirtoklásban nem történt jelentős változás, 65% körül mozog. Azonban aktívabb lett a labdajáratás, a passzoknál nagyobb kockázatot vállal Xavi, mint Koeman, ami a passzpontosság kárára válik valamelyest (89,1% helyett 86,7%). Cserébe viszont nem olyan meddő a labdajáratás, illetve kevesebb 1 az 1 elleni szituációra kényszerül a csapat.

Ami pedig a Koeman által hiányolt, végül Xavinak jutó téli erősítéseket illeti, érdemes párhuzamba állítani Koeman tavalyi és idei Barcelonájával. Koeman a 2020/21-es szezonban 38 meccsen 85-38-as, majd a 2021/22-es idényben 10 találkozón 15-11-es gólkülönbséggel zárt. Xavi mutatója február előtt 9 mérkőzésen 13-8, majd februártól 9 meccsen 28-8. Tehát azonos kerettel jelentős különbség nem tapasztalható, viszont az új igazolásoktól szárnyra kapott a csapat, és sikerült hozni a korábban Messivel produkált mutatókat.

És hogy azok a játékosok, akik ez idő alatt végig erősítették a csapatot, vajon az új igazolásoktól, vagy Xavi munkájától, vagy a fiatalabbak egyszerűen a rutintól kezdtek jobban teljesíteni? Valószínűleg más lenne erre a válasza a két mesternek…

***