Ez a labdarúgásban nem így megy. Régen én is ebben a tévedésben éltem, aztán pont a Barcelona bizonyította be, hogy ez nem így van. Umtititól kezdve de Jongig, az nem csicskítja be a klubot, aki nem akarja. Lewandowski is nyugodtan levezethet majd itt évi több mint 30 millió euróért, és ha nem akar távozni, nem tudjuk elmozdítani. A játékosnak szerződése van a klubbal. Ha nem akar a Betis-be menni, nem fog a Betis-be menni, hiába erőlködik a klub. Ha Roque azt mondja, hogy nem megy a Betis-be, akkor nem megy a Betis-be. Ez ilyen egyszerű.Bob_Marley írta: ↑2024.05.07. 23:50:48Mi döntjük el hogy hova megy, nálunk a játékjoga. Ha a fene fenét eszik is a klub fogja eldönteni hol fog játszani.
Itt is hozzáteszem, nem a játékossal kell keménykedni. Az Athlético Paranaense-vel kellett volna keménynek lenni. De Jongot minden eszközzel próbálnám távozásra bírni (lelátóztatás, regisztráció visszavonása), de az ő esetében is fontos, akkor kellett volna keménynek lenni, amikor szerződést kötöttünk vele. "Elhozunk téged egy sokkal sikeresebb klubba, és többet is kereshetsz, mint eddig. De 37 milliós fizuról ne álmodozz. Erős csapatba kerülsz, többet keresel, mint korábban, de top mércéhez képest nem leszel túlfizetve". És win-win. Még keménynek sem kellett volna lenni, csak simán normálisnak. De ilyenkor meg kis nyuszikká zsugorodunk össze. Amikor szerződést kell kötni, félszeg szerencsétlenként reszketünk, mint a nyárfalevél, mindenki átveri a fejünket, aztán próbálunk keménykedni, ahelyett, hogy a tárgyalásokon lennénk kemények.
Nagy csapatok nem nagyon foglalkoznak kölcsönökkel, kis csapatba meg nem buli neki mennie, ha lesznek komoly kérői. Ha azt mondja, hogy nem megy kölcsönbe, akkor nem megy kölcsönbe, ez ilyen. Nekünk sem érdekünk, teszem hozzá. Én megtartanám, de ha nem kell, akkor adjuk el jó pénzért, mielőtt egy világvégi klubban nullára csökken az ára, mint Fatinak (akit szintén el kellett volna adni, amíg lehetett).