Ahogy a koundés topic-ban írtam, külön kell választani a bajnokság hokimeccseit és a nagy rangadókat. Az emlegetett önbecsapás oka az, hogy a szezon meccseinek nagy részét a hokimeccsek teszik ki, amelyeken nem igazán látjuk, miben vagyunk rettenetesen lemaradva a legerősebb csapatoktól.
Amikor a középpályás védekezésről beszélünk, sokan általában csak legyintenek. Miért? Mert a hokimeccsek valóban nem ezen szoktak múlni, hanem inkább a helyzetkihasználáson. Nem látják a jelentőségét a középpályás védekezésnek, mert a Cádiz meg a Las Palmas meg a Nevenincs-szigetek ellen nem ez a döntő tényező. Mivel a meccseink többségét ilyen csapatok ellen játsszuk, gyakran feledésbe merül, hogy mi az a faktor, ami a különbséget jelenti köztünk és a legerősebb csapatok között.
A döntő faktor a középpályás védekezés teljes hiánya. Úgy mennek át rajtuk, mint a kés a vajon, és már évek óta ez a nóta. Ősszel játsszuk a hokimeccseket, beszélünk a helyzetkihasználásról, aztán jön a tavasz, jönnek a szezont eldöntő rangadók, és csak pislogunk. Ezt csináljuk már évek óta.
Amíg a tempósabb, erőteljesebb csapatokat nem tudjuk tartani, addig nem jutunk vissza a csúcsra. Nyáron legalább egy klasszis védekező középpályást szerezni kell.
Ugyanazok a problémák jönnek ilyenkor elő. Túlzottan feltolt védelem, ami miatt megint nyeltünk két gólt. Az ellenfél térfelén ácsorog minden mezőnyjátékosunk, félpályányi területet hagyva maguk mögött. Labdavesztések után az ellenfél játszi könnyedséggel mögénk kerül, és begyalogol a kapunkba. Ezt csináljuk már évek óta, és nem tanulunk belőle. Félpályányi terület tátong mögöttünk, elveszítjük a labdát, az ellenfél meg röhögve a védelmünk mögé kerül. Ezt kiscsapatok ellen is rendre eljátszuk, csak azok elbénázzák ezeket a lehetőségeket. De egy Alavés-nek is adunk meccsenként pár ilyen helyzeteket, csak a Samu Omorodionok ezeket elpuskázzák, a nagy rangadókon meg nyeljük ezeket a gólokat. Ez a probléma már a kis csapatok ellen is világos, csak azok nem büntetik eléggé a játékunknak ezt az ordító problémáját. Egy Real Madrid viszont könyörtelenül bünteti.
A lenti kommenttel teljesen egyetértek. Annyit tennék hozzá, hogy a védekező középpályás azért fontos, mert akkor a leghátsó sornak nem kell annyira felhúzódnia, maradhat hátrébb, mert lenne egy kapocs közte és a középpálya támadó része között.
Peter írta: ↑2024.01.12. 23:55:07
Azon túl, hogy eggyel több akadály lenne az Araujo felé vezető úton, kevesebbet kellene hátrajárni labdáért Frenkienek és Gündogannak. Ezáltal gyorsulhat a labdakihozatal, intenzívebb lehet a játék. Erőteljesebb és hatékonyabb nyomással járulhatnának hozzá a támadójátékhoz, bátrabban mozoghatnának a támadó harmadban, több lehetőség adódna a rövid és gyorsabb passzjátékhoz, kényszerítőkhöz. Nagyobb eséllyel keletkezik szabad terület és a felállt védelem is könnyebben megbontható.
Ezzel kevésbé lenne kiszámítható a támadójáték és a második hullámban rejlő lehetőségekkel is megfelelően élhetnénk valamint a védelem által lefülelt labdára is szorosan ott lennénk, ezzel csírájában megnehezítenénk a gyors kontrák lehetőségének egy részét.
Tehát a feljebb tolt két középpályás megfelelő hátsó támasszal lehetne igazán hatékony támadásban és védekezésben egyaránt.
Amennyiben pedig az ellenfél gyakorol ránk nyomást, úgy szintén sokat jelentene a védekezésben, a labdatartásban és a megbízható tiszta labdakihozatalban.
… nálunk meg Balde - visssza - kicsit jobbra hatra - Balde vissza …. 
