talán ez lesz az első mérkőzés, amit kihagyok (önszántamból) az utóbbi években.
lehet, hogy most ezzel én vagyok a szemét divatdrukker, de egyszerűen nem tudom végignézni úgy a 90 percet, hogy az elsőtől az utolsóig teljesen biztos, hogy kiestünk.
ha elértünk volna egy normális eredményt (de még egy 3-1-es vereséget is akár) akkor is pesszimista lennék látva a bayern idei teljesítményét, és a mi védelmünket, de most a remény leghalványabb árnyalatát sem látom magam előtt.
a milan ellen tudtam bízni a csapatban, ott elég lett volna 2-0-ra nyerni a remény életben tartásához egy nálunk azért jóval gyengébb csapat ellen, ott hittem benne, hogy meg tudjuk valahogy csinálni.
de még ott is idén nem látott űrfoci kellett (egyrészt) illetőleg niang kapufájánál fortuna.
itt viszont teljességgel lehetetlennek tartom azt is, hogy 4 gólt rúgunk, és azt is, hogy egyet sem kapunk, főleg, hogy a védelmünk most is hiányos lesz, ezúttal alba sem lesz.
90 perc kőkemény szívfájdalmat én nem bírok ki most azok után egy héttel, hogy feltörölték velünk a padlót.
én leszek az egyetlen ilyen hitetlen kutya ?
