Walk the line értékelés:
Úgy álltam neki a filmnek, hogy fogalmam se volt, hogy vígjáték, romantikus, horror, vagy mi is ez

Nagyon szeretem az igaz történeteken alapuló filmeket, össz-vissz ennyit tudtam róla. Johnny Cash-t nem ismertem idáig, csak a neve volt ismerős. Nem kedvencem, de nem is bántja a fülemet az ilyen stílus. Naggggyon bejöttek a filmben hallható számok, főleg a legelső (azt az egyet ismertem is), amikor a kiadóban énekelt és meggyőzte a pasast.
Megfogott a film és végig lekötött, de nagyon durva, hogy ha valaki híres lesz, elkezd inni, cigizni, drogozni. Nem ítélem el őket, majd ha én is világsztár leszek és nem szokok rá semmire, majd akkor ócsárolom őket
Viszont lefogom húzni a filmet, mert a vége nem szólt semmiről, a fateri ágon se történt semmi, a végén mondott egy jó sztorit, hogy mesélje el az unokáknak és ennyi, ez a rész nem tetszett benne. Úgy gondolom, hogy túl sokat kapott a romantikus szál és keveset a hírnév felé vezető út.
Dr Szöszi jajjj de nem volt csúnya

Tetszett is a színészi játéka, viszont a főszereplő nekem elképesztő volt. A feje nagyon beleillik az ilyen régi korok nagy rock and roll-osai közé a 2 kiló zseléjével.
Minden zsűribe kell egy szemét kis k.csög aki lepontozza a résztvevőket, sajnos én leszek az

Illetve mivel ez még csak az első film volt és kevésnek tartom az 1től 10ig való pontozási skálát, így nálam a
Walk the line: 5 pont.
Bocsi, hogy utolsó napra hagytam az értékelést, csak nem vagyok itthon és tegnap este néztem meg a filmet (sajna szinkronosan, legközelebb átállok az eredeti hangra), nem voltam már netközelben.