Sziasztok, erre a sztorira vissza kellett térjek minimális időre
VEB!
Látom vagyunk páran akik kisgyerekes anyukákba szerettünk bele, jómagam is ezt tettem 6éve, és azóta együtt vagyunk. Elején elég nehéz volt,mert friss volt a válás,és akármennyire is nem voltak már abban a kapcsolatban érzelmek, azért a megszokás nagy úr.
Nálatok ilyen téren mi a szitu? A gyerek apjával milyen körülmények között ment szét, mennyi időt voltak együtt (sajnos ezek kihatással vannak arra is,h mennyi ideig "kell" türelmesnek lenned")?
Recreáék álláspontja is igaz sok esetre, főleg a csitrisebb,fiatalabb nőknél jön be nagy arányban, de szerintem 30felett kisgyerekkel nem azért húzza feltétlen az agyad,mert NŐ, és jól esik neki, hanem mert nem csak magáért felel, hanem a kisgyerekért is (nálunk 3éves volt akkor a kislány,de az elejétől imád szerencsére

).
Ilyenkor a megszokottnál is jobban össze tudnak zavarodni,és nem feltétlen mernek vállalkozni, főleg ha nagyobb csalódás után jöttél.
Csinálj egy pro és kontra oldalt a fejedben, ha jóval fajsúlyosabb a PRO oldal (nyilván az, érzelmek,stb),akkor annak arányában tűzz ki egy időtávot. Én azt csináltam hogy erről az egészről beszéltem neki, és marhára tisztelte ezt bennem,és meg is értette, helyeselte.
Szóval részemről ez nem feltétlen az a szitu amikor a macsót kell játszani 100%ban, hanem ilyen vegyes felvágott. Kérdezz ha érdekel valami, szívesen válaszolok.
Jah és üdv Neked is meg a többieknek is a klubban
