jelwaz írta:Amúgy kinek melyik Barca jön be jobban, a Pep féle vagy az LE féle?
Áthozom ide, mert ide illik talán leginkább.
Ez egy nagyon jó kérdés.

Pep féle csapat egy nagyon jól összerakott szervezett gárda volt. Én azt nagyon szerettem, olyan volt mint ha egy sakkjátszma lett volna az ellenféllel és minden bábú le volt védve (rengeteg labdát abból szereztünk, hogy a támadónak nem volt lehetősége és elpasszolta vagy belevitte az emberbe) és a királynő (Messi) pedig szabadon ütögette le a bábukat. Szinte tökéletes rendszer volt, DE volt egy hibája, hogy ha a szervezettségben akárcsak egy kis elcsúszás volt akkor jött a baj. Nagyon nehéz egy ennyire megkomponált előre-hátra játékot hosszú távon fent tartani, viszont elég sokáig sikerült. Az ellenfelek sem tétlenkedtek ezalatt és maradva a sakkos példánál, körbevették a királynőt és a többiek már nem tudtak annyiféleképpen mozogni a táblán. Xavi-Puyol "belassultak" több volt a hibaforrás (kijöttek hogy nem minden elemben vagyunk jók hanem kevésben vagyunk nagyon jók) és az odáig tökéletesen müködő rendszerbe egyre több homokszem került. Mindig mondtam, hogy sokan úgy tartják hogy hú az a Barcelona milyen támadógépezet volt, ami igaz is, de ok- okozati összefüggés ez, mert az a Barcelona egy tökéletesen védekező csapat is volt. Alig lehetett kihozni a labdát, ahogy ez kezdett kopni jöttek a gondok. Minden labdajátékban elengedhetetlen, hogy jól védekezz, mert abból jönnek a könnyű gólok, pontok. Egy felállt védelem ellen nehezebb mint egy rendezetlen ellen és az idő múlásával csökkent az intenzitás jobban kijött az ellenfél, jött 1-1 szöglet vagy egy kontra vagy bármi és nálunk volt zavar. Az ellenfelek a hibákra alapoztak és könyörtelenül kezdték ezeket kihasználni. Fizikális, párharcokra épülő játékot próbáltak, kétsoros védelemmel. Maga a felépítése annak a csapatnak jobb volt, de nem volt egy "sokszínű" gárda. Divatos szóval élve nem tudott váltani. Volt egy taktika egy játék, de ellenfél is van a pályán és sokszor az ő játékukra mi nem tudtuk a megoldást míg fordítva ők tudták.
A mostani gárda viszont talán semmiben sem nagyon kiemelkedő (nyilván ez túlzás, mert labdabiztonságban még mindig elit), de mindenben jó és nehezebb fogást találni. LE nem hazudtolta meg magát mikor még anno azt mondta, hogy bizony a csapatnak idomulnia kell az ellenfélhez és a körülményekhez, Pep csapat egyik hibája szerintem ez volt, hogy nem tudott meccsszituációkban váltani. Ez a csapat viszont tud kőkeményen letámadni, ez a csapat tud kontrázni, ez a csapat nem fél belemenni a párharcokba, ez a csapat tudja úgyis kontroll alatt tartani a meccset, hogy nincs nála a labda. Nagyobb a repertoár, s oké sokan azt mondják, hogy persze Messi-Suarez-Neymar elől és ők megoldják, de ez koránt sem ilyen egyszerű így. A játékunkban megmaradt a pontos labdatartás, a háromszögelések (alap támadásépítésünk), de jobban van hangsúlyozva a szél és ennek következményeként védekezni és "verekedni", melózni a középpályán kell. Most úgy tudjuk uralni sokszor a középpályát, hogy ismétlem magam nincs nálunk a labda. Nagyon sokat lépett előre a gárda fizikálisan és kondiban, amivel az ellenfelek fölénk nőttek. Persze egy Iniesta-Xavi kettőstől nem lehet elvárni, hogy majd lefejelgetik az ellenfeleket, míg most pl Rakitic vagy Mathieu "elpusztítja" aki vele szembe jön. Nekem ez a csapat talán azért tetszik jobban, mert míg a Pep féle meghalni is teátrálisan tudott, addig ez a gárda csíp, harap, üt és nem egy "szépen meghalok" típus, hanem küzd a végsőkig. Nyilván a Pep féle is tudott küzdeni, de mint írtam ha jött az ellenfél és lenyomott minket erőben szervezettségben, akkor megállt a tudomány. Most egy Atleticot, akik a klasszikus spanyol focit játsszanak az erőt, dinamikát, technikát ötvözve nem egy komponensben (technika) tudjuk legyőzni. Még egy hülye példáz hozva, a Pep féle csapat olyan volt mint egy bemagolós eminens bölcsész (

)diák, aki minden megtanult kérdésre tudja a választ, de ha kap egy általános kérdést akkor beletörik a bicskája. A mostani meg egy pimasz kamasz, aki minden csávából ki tudja magát dumálni. Én ezért is tartom, hogy pl Pogba illene ide, mert a passzkészsége megvan, ami kell, viszont mellé még inkább tudja szélesíteni a repertoárt. Egy Busquets-Rakitic-Pogba trió érzésem szerint nagyon ütne szó szerint és átvitt értelemben is. Meglenne benne az erő (Pogba), a játékintelligencia és helyezkedés (Busquets) és meglenne a tüdő, dinamika és futómennyiség (Rakitic). padról vagy cserélgetve meg jöhetne Iniesta az eleganciájával. Három ember pont kiegészítené egymást, s hozd ki úgy a labdát, hogy a levegőben van egy ember, aki mindent elfejel, van egy aki leolvassa a passzaidat és van egy aki mindenhova odaér....És onnantól már könnyebb támadni, ha az ellenfél nem tud kijönni.
Összegezve nekem ez a csapat a sokrétűsége és a kemény munkája miatt jobban tetszik. Lehet kevésbé látványos, de borzasztó eredményes lehet. Mayweather jut erről eszembe, aki sok mindent nem csinál, csak nem tudják legyőzni.

Kicsit ez a Barcelona is ilyen, hogy nem fog látványosan két vállra fektetni senkit, de mindig jó ütemben beszúr egy-egy felütést vagy horgot és a végén az eredményjelzőn eggyel több gólja/pontja van mint az ellenfélnek. Ez a csapat vérprofi és nem érdekli kijön szembe és hogyan, de leakarja győzni. Én szeretem mikor egy játékos vagy csapat olyan szintre jut, amikor egy könyörtelen bérgyilkos lesz belőle. Pep csapat a móka kacagás volt, amit jó volt nézni, de ez a csapat az én szememben egy negyed lépcsővel magasabb szinten van, mert ez a csapat nem röhög ez a csapat üt. Nincs sallang (kivéve Neymart....

) hanem kemény meló van benne és a végén győzelem. Ezt én többre becsülöm, mert ez egy mentális előreugrás is. Nincs jópofi, nincs bohóckodás, ütünk, harapunk, keményen bevágjuk. Bayern elleni szerintem tökéletes példa erre, hogy hoztuk a sokszínűséget és tudom hiányoztak sokan, de váltogattuk a játékot, erőben mi bírtuk jobban és a vége lett egy 3:0. Az egy olyan meccs volt, ami ezt a LE csapatot jellemzi. Kellett Messi nyilván, de hullámzó volt a játék, erős periódusokat követett egy visszavontabb csapat, majd megint erősebb. És a végén meg jött a "bedarálás". Év elején többször mondtam, hogy az adok-kapok játék nem tetszik és ezt is levetkőztük és ez véleményem szerint sokat lökött rajtunk. Kevésbé jellemzi a csapatot a kapkodás. Birka játékkal nem lehet eredményt elérni. Letisztultabb, keményebb és célratörőbb a csapat.
Kicsit csapongó lett, reggel van még, de remélhetőleg átment az üzenet.