Itt Nyíregyházán az ellátás borzalmas. Az egyik ismerősünk nem akart hálapénzt fizetni egyik orvosnak sem. A gyerekével járt a kórházba mert fájt a füle a kicsinek. Akkor volt a gyerek 1 éves. Nagyon sokáig járkáltak a kórházba, mindig adogattak nekik papírokat, meg mondták hogy majd jöjjenek vissza később. Aztán gondoltak egyet és elmentek Debrecenbe. Ott kivizsgálták a gyereket, kérdezték hogy miért nem voltak a gyerekkel kórházban? Mondták hogy már mióta Nyiregyre járnak. Az orvos meg közölte az ismerősünkkel hogy a gyerek a bal fülére valószinűleg sohasem fog hallani.
Apának gerincsérve volt. Járt vele sokáig Nyiregyre. Aztán elment ugyan úgy Debrecenbe, ahol az orvos úgy fogadta hogy: Azt ne mondja hogy mi baja van mert azt látom. Azt mondja hogy mióta.... már egy ideje....miért nem volt orvosnál....doktor úr orvos kezében voltam....
Megműtötték, azóta egész jól van...már amennyire egy gerincsérves ember jól lehet...
Aztán volt olyan (mondjuk ez műhiba) hogy keresztanyámnak becsípődött a dereka. Anya bent volt vele a kórházban. Jött két nővér, vitték el keresztanyámat hogy akkor borotválják a fejét. Mondta anya hogy minek borotválják a fejét ha egyszer a derekával van baj? És akkor megvoltak lepődve hogy neki nem agyműtétje lesz?
Anyát műtötték a mandulájával. Bennt voltunk nála Debrecenben. Jött egy orvos, karba tett kézzel, megállt az ágy mellett, anya már vette elő a pénzt, a csávó végig vigyorgó arccal csak oldalra fordult hogy anya bele tudja tenni a zsebébe a pénzt, annyit mondott hogy további szép napot és kiment. Én akkor néztem egy olyat....pofátlanságnak is van határa
Nagyapám súlyos beteg volt. Sajnos már csak napjai voltak hátra. Apa akkor épp katona volt. Mondta hogy doktor úr, itt van X forint, én katona vagyok, nem tudom mikor fogok tudni hazajönni az édesapámhoz. A doki azt mondta hogy rakja csak el nyugodtan. Magának nagyobb szüksége lesz arra mint nekem.
Vannak rendes orvosok, csak az a baj hogy nagyon ritka
](./images/smilies/eusa_wall.gif "Brick wall"){kind=small}
abszolút célzás nélkül
