tiszta suicide squad 
nekem kétszer nem ment. én gyógyszerrel próbáltam de mind2x meghánytattam magam mert beszari voltam.
Remélhetőleg a nagy legendák nyomdokaiba lép
This is just... pic.twitter.com/FxBzTvE62n
— FC Barcelona (@FCBarcelona) July 16, 2025
Alapvetően ilyen témához nem szoktam hozzászólni és nem biztos hogy jó ötlet ilyen bensőséges dolgot megosztani, de talán segíthet egy keveset. Nekem is volt ilyen tapasztalatom. Igaz én a másik oldalról szembesültem ezzel. 5 és fél éve jártam barátnőmmel mikor szakítottam vele. Az utolsó fél-egy év már inkább nyűg/szenvedés volt számomra, már nem is éltünk együtt, de elég későn szántam rá magam. Az egész elég könnyen zajlott le, de pár órával később kaptam egy elég vésztjósló sms-t, ami után nem vette fel a telefont. Csak az isteni szerencsének volt köszönhető, hogy be tudtam jutni és nem kellett betörnöm az ajtót. Először nem is tudtam hogy mi történt vele, csak amikor megtaláltam pár üres gyógyszeres levelet. Egyből felhívtam a mentőket és mondták hogy ne hagyjam elaludni, mert akkor vége. Kb. 2 percen múlt az egész.palesz77 írta:Nem írok az egészre, itt úgyse lehet nagy hatást elérni, annyit csak azokra a részekre, hogy remélem azért valahogy kilábalsz hamarosan. Azt sajnálom, hogy ennyire kevésre tartod magad, hogy egy olyan kapcsolat, ahol láthatóan nem volt meg a kölcsönös tisztelet, ennyire tönkrevert.zola8787 írta:Ugye az emberi élet lényege, hogy találsz egy párt, akivel leéled az életed.
Viszont ezt a kiemelt részt én nem tudom megérteni. Hogy lenne már ennyi az emberi élet lényege? Járd be a világot utazómajommal óccsón, menj ki Barca meccsekre, építs iskolákat Afrikában, segíts állatmenhelyeken, annyi dolgot lehet csinálni komolyan. Lehet én nem vagyok eléggé emberközpontú, de a mai világba amikor a lehetőségek tárháza kb végtelen, ennyit várni az élettől csak. Hát én nem tudom. Nyilván nem ez fogja megváltoztatni az életszemléleted, de én ezt a beteges ragaszkodást a kapcsolatokhoz sose értettem. Nyilván jó ha van, én is szeretem, de amikor egyedül van az ember, akkor ugyanúgy lehet örömforrásokat találni, sokszor olyat is amit mással nem lehet.
Amikor a barátnőjével vittem be neki ruhát alig tudtam vezetni, olyan állapotban voltam. A részletekbe ennél jobban nem akarok belemenni, de elég annyi, hogy három napig csak remegtem és aludni se tudtam.
Ezzel csak annyit akarok mondani, hogy (nem megbántva téged) ezt megtapasztalva az öngyilkosság a legnagyobb gyávaság és önzőség. A barátaim hioába mondták, hogy ez nem az én bűnöm, ne magamat okoljam, de tudom, hogy ha ez nem végződik "szerencsésen" egész életemben viseltem volna ezt a keresztet és megmérgezett volna. Szóval csinálhatott szemétséget a lány, de ilyet ő sem érdemel, a szeretteid pedig még kevésbé. Biztos nem gondolkodtál akkoriban józanul, de a családod, barátaid jobban megszenvedték volna, mint te ezt az állapotot. Ezt ne papolásnak vedd, vagy közhelyek puffogtatásának, csak próbálom másik szemszögből megvilágítani a dolgokat és egyszerűen nincs jogod ilyen terhet senkinek a vállára tenni. Hidd el tudom mit beszélek, mert átéltem és még 2 év múlva is rendszeresen leperegtek előttem azok a percek és reszkettem miatta.