2021.01.22. 21:23:59
A magyarországi média egyértelműen nagyon felszínesen "tudósít", én már egyáltalán nem is olvasok ilyen 444-féléket, annyira gyenge színvonalúak. A jobbereket parodizálják, a baloldalt meg simán elhallgatják. Trumpot sem azért cikizik, amiért lehetne, ami miatt az USA totál a padlón van most, és ami miatt nem tudtak sem most, sem 2008-ban válságot kezelni (és a neoliberális, beavatkozásmentes, "szabad" piaci dogmák miatt egy következő válságot sem tudnának). Csak a felszínes stilisztikai dolgokon rugóznak, lényegi kérdéseken nem.
A Trump-kritikájuk is roppant felszínes, ahelyett, hogy mélyenszántóan kielemeznék, hogy miért nem működik például a for-profit egészségügyi rendszer, és miért azokban az országokban a legmagasabb a születéskor várható élettartam, ahol díjmentes, társadalmasított egészségügyi rendszer működik, de említhetnénk a méregdrága egyetemeket, ami miatt az USA a mai napig nagyon komoly agyelszívásra szorul, ahelyett, hogy a saját társadalmuknak biztosítanának egy társadalmasított, adórendszeren keresztül fenntartott, díjmentes képzési rendszert stb-stb. Ezer és ezer pont lenne, ahol ki tudnák fejteni, miért tévút az, amelyen az USA nagyjából a Reagan-korszak óta "halad", a trickle-down-féle modell bevezetése óta, és aminek a gyengeségére a járvány mind kíméletlenül rávilágított. A közszolgáltatások hiányát, a szociális programok hiányát, leginkább a díjmentes, társadalmasított egészségügyi rendszer hiányát és az ebből fakadó problémákat a járvány mind felszínre hozta.
Miközben rengeteg ponton tudnák valóban támadni Trumpékat, csak a nagyon felszínes bulvárszagú dolgokra mentek rá, hogy mekkora tahó stb., aminek mind megvan a helye: a bulvármédiában. Egy közéleti média viszont igenis a lényeggel foglalkozzon, de ehhez a neolib média egyrészt tudásában is kevés, másrészt szándékában is. Dehogy akarnak ők olyasmit, amiket fent leírtam. Lényegi kérdésekben ők nem különböznek Trumptól, ezért nyomatják ők is ezt a dedós kultúrkampfot, mert gazdaság-politikai kérdésekben nem különböznek a republikánusok és a demokraták elitista, neolib szárnya.
A legjobb az volt, amikor a 444 azon hüledezett, hogy úristen, vagy száz progresszív jelölt jutott be a Képviselőházba, úristen, jönnek a "kommunisták", mi lesz most. Akkor a hányingeremet leküzdve dobtam egy hozzászólást, hogy azon esetleg nem akarnak elgondolkodni, tartalmilag, hogy talán igazuk van, és azért nyomták le a választókerületeikben a dédelgetett liberális jelölteket, mert nem a leggazdagabb 1% érdekeit hajkurásszák? Esetleg igazuk van abban, hogy ha a melósok pénzéből mentik ki a vállalatokat, akkor ugyanúgy, ahogy a hagyományos részvényeseknek, a társadalomnak is járna részesedés mindazért a pénzügyi hozzájárulásért és áldozatvállalásért, amellyel ezeket a vállalatokat kimentették? Az osztalék miért csak a leggazdagabbak kiváltsága? Ha az emberek kimenti ezeket a vállalatokat, ezért az áldozatvállalásért nekik is ugyanúgy járna részesedés abból a nyereségből, amelyhez hozzájárultak és áldozatokat vállaltak, pont úgy, mint egy hagyományos részvényes. Ehhez képest a bankválság idején is, most is csak egy szűk réteg zabálta fel az állami mentőcsomagokat, a társadalom meg csak a költségeket vállalta, nem kapott érte semmit. Pont mintha egy részvényes nem kapna osztalékot a hozzájárulásáért.
Ahogy az is teljesen igaz, hogy mekkora képmutatás a liberálisok részéről, hogy folyamatosan minél kisebb államot és alacsonyabb adókat akarnak a gazdagoknak - ha tudnák, hogy Európában röpködtek annak idején az 50% fölötti nyereségadók, így jöttek létre a jóléti államok -, de ha jön egy válság, képmutató módon mindig az államhoz rohangálnak mentőcsomagért kuncsorogni. Olyankor mégis jó nekik a nagy állam, meg a társadalmi tulajdon (igen, a melósok pénze). Ha bármilyen szociális program felmerül, máris vinnyogni kezdenek és "kommunizmust" kiáltanak, azt kérdezgetve, hogy "miből", de érdekes módon amikor az "elitet" tömik ki hatalmas állami támogatásokkal, adókedvezményekkel, mentőcsomagokkal - mind-mind a társadalom pénzéből -, akkor sosem kérdezik, hogy "miből".
Lényegi kérdésekben nincs különbség a Trump-félék meg a Biden-félék között, ezért tolják a mainstream médián keresztül ezt a dilis stílusháborút, hogy az emberek ezekkel a hülyeségekkel foglalkozzanak. És aki retteg a kórházi számlától, és ezért nem mer az egészségügyhöz fordulni - ami melegágya a járványok terjedésének -, vagy alig tudja a lakbért kifizetni, tényleg higgye azt, hogy majd akkor lesz jobb az élete, ha az elnök szebben mosolyog és joviálisabban vigyorog a kamerába. Ez az a felszínesség, ami miatt okádok az ilyen 444-féle dolgoktól.
A közéleti újságírás nagyjából a Dörmögő Dömötör meg a Kacsa Magazin színvonalán mozog Magyarországon, csak a probléma az, hogy míg a Dörmögő Dömötörnek és a Kacsa Magazinnak mindenki tudta a helyét és a szerepét az újságírás színvonalában, ma ezek a legolvasottabb portálok, ami egészen szürreális.
Bidenben pedig az a leghányingerkeltőbb számomra, hogy annak ellenére, hogy pontosan tudja, hogy a Demokrata Párt mennyire egy heterogén összetételű párt, mind a tagságát, mind a szavazóit tekintve, esze ágában nem volt megköszönni azoknak az embereknek a szavazatait, akik egyáltalán nem értenek egyet vele és az előválasztáson sem rá szavaztak, a döntő körben mégis minden ellenérzésüket félretéve rá szavaztak, mert őt tartották a kisebbik rossznak. Annyi nem volt benne, hogy ezeknek a millióknak bármilyen gesztust vagy akár csak egy köszönetet adjon, akik nélkül egyébként nem lenne elnök.