Idén immár sokadszor válik egy biztosnak ígérkező meccs szorossá a végére, tavaly Guardiola egyik legnagyobb erényének a pszichikai felkészítést tartottam, mindig nagyon motiváltak voltunk, 90 percen át tudtunk figyelni, ami tegnap ismét nem sikerült túl jól, de végül is behúztuk a meccset és ez a lényeg. Messi lőtt egyet megint, halad a rekordok és újabb elismerések felé, Bojan gólja ismét rátesz egy lapáttal az Ibra-Villa csatárügyre, Pedro meg ismét hozott egyet, és nem is játszott rosszul.
De ismét sok kihagyott helyzet, ziccer, és figyelmetlenség a végére, bár fölényünket nem lehet vitatni, de jó lett volna kicsit nyugisabbra venni a végét.
Azért volt két érdekes jelenet, nem tudom szabad-e ide linkelni képeket (ha nem, ezúton is bocs!), de ezek nagy jelenetek voltak:
Guardiola dühöngése és a
pad reakciója Krkic kihagyott helyzetére, hát igen, így utólag főképp érthető reakciók...
Ha mentálisan megfelelően tudunk pályára lépni az utolsó fordulóban nem lehet gond. Remélem nem nehezítjük meg a magunk dolgát, simán be kell húzni ezt a meccset, vagy a legnagyobb blama lesz az utóbbi években...