sjd írta:
Ó, ha én ilyenek miatt elfordultam volna, már rég ateista lennék, egyszerűen a kereszténységhez ez is hozzátartozik h nem akadsz fel azin, hogy mások milyenek, meg nem mutogatsz, és mondom h ha ők ilyenek, akkor én miért legyek jobb?
Egyszerűen jobbnak kell lenni, és ha már az a megelégedés eltölt, hogy látod, hogy jobb ember lettél, mint a nagyanyád, jó úton haladsz (persze ezt nem hiúságból kell csinálni, ezért ez csak a kezdet)
Az egyház tényleg fogós dolog, de az egész abból eredeztethető, hogy senki sem tökéletes, még a pápa vagy a püspök sem, de akkor a lelkész végképp nem, ők is csak emberek, követnek el hibákat, és persze éppen úgy lehetnek pénzéhesek, mint bárki más, senki nem garantálta, hogy nem lesznek azok. Épp ezért nem is az egyházban kell hinni, hanem Istenben
Én nem követem a példájukat, remélem nem az jött le hogy igen... Próbálok jó emberként viselkedni, még ha nehezen is megy sokszor, és nem keresztbe tenni másnak, nem megsérteni mások lelkivilágát. És nálam ezek nem csak üres szavak, tényleg igyekszem így élni. És a két részt azért emeltem ki, mert így egybe van nálam. Hogy én csak a Kereszténységtől fordultam el, nem Istentől. Szóval nem ateista lettem, csak "vallástalan hívő" - ez de jól hangzik.
És én elhiszem, sőt tudom hogy mindenki vétkezik, és gyarló és bűnös. Csak pont ez a röhejes, hogy mindenki megsérti a 10 parancsolatot valahogy, szóval mindenki vétkes, úgyhogy a pokolra jut. Erős túlzás, de szerintem értitek. Hogy higgyek egy olyan vallásban, ami kárhozatra ítél, mert próbálok élni??

Ha gyónással meg fel lehet szabadulni a bűnöktől, akkor meg nincs értelme betartani a parancsolatot, mert 3 perc gyónással megtisztultál mindentől... Szóval én inkább a saját hitem és értékrendem szerint élek, és hagyom az egyházat magának. Istenről meg már elmondtam mindent az előbb...