A tegnapi meccsről:
Biztos, hogy a várakozás, a bizonytalanság, a kíváncsiság az új csapat iránt, de tény, hogy az utóbbi 2 évben csak a nagy meccseken örültem látványosan Barca gólnak. Ez a tegnapi meccsen visszatért. Minden gólnak, még a 4.-nek is úgy örültem, mintha legalább a BL negyeddöntője lett volna. Mindenképpen új érzés kerített hatalmába. Valljuk be, mocskosul el lettünk kényeztetve 2008 óta. A kiscsapatok elleni gólok, győzelmek nem mentek élményszámba, mivel teljesen magától értetődő volt, hogy megverjük őket. Olyan egyértelmű volt, mint ahogy az ember levegőt vesz. Aztán ha bekerül egy szobába, ahol kevesebb a levegő, akkor elkezdi rosszul érezni magát. Valami ilyesmi érzés volt, mikor nem jött az eredmény a kis csapatok ellen. Megmondom őszintén: hiányzott, hogy úgy üljek le meccset nézni, hogy izgalommal tudok nézni egy Sociedad elleni meccset is.
A csapat szenzációsan játszott. Nem is tudom megmondani, hogy mikor játszottunk utoljára ilyen jól. Volt tempója a játékunknak, sok volt a labda nélküli mozgás, ezt mutatja a rengeteg egyérintős passz
mindig volt olyan ember, akit a labda megkapása után azonnal meg lehetett játszani, nem kellett átvenni a bogyót, és megvárni míg valaki üresbe mozog, vagy gondolkozni, szétnézni a pályán, hogy kit játszak meg. Adta magát az egész játékunk. Persze volt egy 25 perces periódus, mikor kicsit (nagyon) lelassult a játék, de tudva azt, hogy a héten 3 meccset játszunk 7 nap alatt, és 4-1 az állás...merje valaki megdobálni őket ezért...
Jó volt látni, hogy Albával sokkal szélesebb lett a pálya. A Socinak figyelnie kellett a bal oldalra is, nem csak Alvesre, így középen sokkal több hely keletkezett. Ez mindenképpen pozitív a jövőre nézve, mert tavaly nagyon nagyon hiányzott a bal oldal. Adriano-nak voltak jó meccsei, de konstans meghatározó játékot nem tudott nyújtani, ami felkeltette volna az ellenfelek fokozott figyelmét.
VISZONT!!! Ez egy kis csapat ellen működött. De csütörtökön sok gondunk származhat belőle. Ott elől sem tudjuk majd úgy széthúzni a pályát, mint tegnap, mert se Alves, se Alba nem mehet fel annyit és annyira a támadásokkal, mert valószinűleg Di Maria és Ronaldo hátul fogják őket tartani. Nagyon kell egy jó teljesítmény Pedro-tól, és valószinűleg Iniesta-tól a két szélen.
Középpályán Cesc játéka mindenképpen csalódás volt számomra, megmondom őszintén, ha nem olvastam volna a kezdőt, akkor nem is tudnám hogy tegnap játszott...több kell, több kell, több kell....sokkal több.
Elől zseniálisak voltunk. Messi fantasztikus formában játszott, azt hiszem nem is érdemel több szót, mert csak a szokásos
Pedro is nagyon jól mozgott. Tavaly ez hiányzott, hogy ne csak a földet szántsa fel a nagy igyekezetében, hanem kösse le a védők figyelmét, tevékenyen részt vegyen az összjátékokban, és verje meg az emberét. Jól játszott. Csak így tovább, és akkor stabil hely a kezdőben.
Tello...külön bekezdést érdemel a kölyök. A meccs előtt nem adtam rá sok esélyt, hogy megmarad minden hajszálam, de szerencsére rám cáfolt. Látványos volt, hogy minden helyzetből visszapasszolt, felnézett, kereste hogy kit lehet megjátszani. Tavaly mikor szerepet kapott, akkor bármi volt, vagy ellőtte, vagy megindult az alapvonal felé egy bicikli után, és belőtte középre. Már ha sikerült megverni a védőjét...a rúgótechnikája nagyon gyenge ahhoz, hogy gólokat lőjön, viszont úgy néz ki, hogy a kiszolgálásban sokkal hasznosabb. Nem bánnám, hogy ha Tito minden meccsen azzal az utasítással küldené ki a pályára, hogy adjon gólpasszokat, ne próbáljon meg minden áron gólt rúgni.
ÖSSZEGEZVE
Rendbe' van, hogy tegnap 6 kupás játékot láthattunk a Nou Camp gyepén, viszont egy meccsből senkinek se szabad felülni a magas lóra, és bajnoki és BL címről, Real agyonverésről beszélni. Az igazi erőmérő a csütörtöki meccs lesz. Ha továbbra is dominálni tudjuk a Madridot egy El Clasico-n, akkor kezdhetünk bizakodni. De azt hiszem nem mondok újat azzal, hogy szokás szerint február után fog kiderülni, hogy az új csapat mire hivatott.
