2012.12.16. 17:00:32
Hát ez valami fantasztikus, amit Bohn mutatott ezen az EB-n (ami meg jegyezzük meg szakmailag nagyobb rangú, min a VB, de talán még az Olimpiánál is).
1. Nem a tétekkel bíró meccseken kaptunk ki. Végre nem az volt, hogy van egy lehetőségünk, ha nyerünk akkor ide-oda juthatunk és akkor leblamálunk. A horvátok elleni meccs (igaz utólag derült ki) nem számított, de ehhez el kellett kapni a spanyolokat (még akkor is ha gyengültek) és a németeket. Régebben sokkal kevésbé bírtuk a terhet (és a lehetőséget is). Montenegro ellen visszajöttünk -7-ről, de elkaptak volna minket, a mi csapatunk nem olyan jó, mint az övék, és ott ők szerintem többet tettek a vezetésért, mint pl. a norvégok. Orosz meccs tét nélküli volt. A norvégok elleni fájó, ott egy szép ki-ki meccs is lehetett volna belőle, ha mi jól játszunk, ők meg olyan rosszul, ahogyan azt tették (önmagukhoz mérten). De rutinból, mentalitásból és tudásból szerintem akkor is egy 4-nél közelebb nem férhettünk volna hozzájuk. Ellenben nyertünk a spanyolok, a németek,románok és a szerbek ellen, nem vallottunk (végeredményt tekintve) egy Montenegró ellen.
2. Bírtuk a végjátékokat. Németek ellen a végén raktuk közé a 3-at, a spanyolok bár jöttek a végén, mégis bepasszíroztuk az utolsót, a románok ellen is kellett azért jelenlét a végén, bár az simább volt, a szerb meccsről meg ugye nem kell mondanom semmit.
3. Ez azért nem egy klasszis csapat, de a magyarok genetikusan jók kézilabdában, amit egy ideje nem nagyon tudtunk megmutatni (nők esetében főleg). Ebben a válogatottban ennyi van maximum. Klasszisok nélkül nem lehet nyerni. De mindenki ellátta feladatát rendesen, és ha valaki gödörben volt, akkor más tudott vállalni. És nem csak Görbicz (sőt most a szerbek ellen a 6 gólja mind 7-esből jött, és 3 lövési kísérlete volt, alég gyérek). Remélem az utánpótlást tönkretevő edzők kapcsolnak és magukba néznek.
4. Azt hiszem a játékosok hozzáállása is sokat javult, fejlődött (Tomori esetétől eltekintve). Elbírtuk azt is, hogy extra kapusteljesítmény (ami pedig jellemző a magyar kézilabdára) nélkül kellett idáig eljutni. Bronzérmet szereztünk a házigazda ellen!
Sajnos klasszisok hiányában ennél tovább nem lehet jutni. Ugyanis egy norvégia kaliberű csapat ellen ez jelenthetne egy pici különbséget. De nem baj, mert csapatként erősen együttműködve tudtak a lányok bronzot szerezni. De ebben nagyon benne van Karl Erik Bohn keze. Egy kiváló eredményt elérni kívánó csapatnak így kell működnie egy tornán. Rengeteg jó húzása és meglátása van (jobbnak tartom, mint Mocsai Lajost). A cseréi a szerb csapat ellen nagyon ültek (végén Kiss Éva, Kovacsiz), de folyamatosan azt éreztem az EB-n, hogy jól nyúl bele a játékba. Az, hogy a szerbek ellen, Szerbiában 2-vel megyünk pár perccel a vége előtt, az semmi, ott ki is lehet kapni. De nem mi futottunk az eredmény után, nem mi voltunk bravúr kényszerben, végig partiban voltunk és inkább mi vezettünk, és azok után, hogy sikerül kiegyenlíteniük, megnyerik 1-gyel az első részét, győzünk (és nem törünk össze), ráadásul nem egy Pálingerrel, nem Görbicz lövi a gólokat egyéni megmozdulásokból és nem remeg meg a kéz. Hatalmas gratuláció a csapatnak, de az én elismerésemben bőven osztozik a szövetségi kapitány is.
Csoportból tovább kell jutni minél jobb helyen, aztán majd meglátjuk. SportTV adja majd a meccseket!
