Egy kis félidei összegzés. Nagyon sok szempontból csemege ez a meccs.
Először is 35 percig szundikálás volt, és örülhetünk, hogy nem vezetett 3-0-ra az atlético. Falcao hihetetlen, ez az ember testesíti meg a szó szoros értelmében vett csatárt. Jobbal-ballal, és olyan könnyedén, olyan higgadtan, gyorsan, hogy ha nem Puyollal áll szemben, senki nem állítja meg.
Szerencsére sikerült felébredni, mondjuk ehhez kellett Adriano bombája. Én tudtam, hogy jobban járunk, ha ő kezd Alves helyett

Az meg külön jó, hogy meglett a vezetés is a végén, bár ehhez valóban elég nagy szerencse kellett, de tulajdonképpen érett már.
Sánchez meg Pedro észrevehetetlenek sajnos. Messinek sem indult be még ma a szekér, de szerintem ez hamar változni fog. Döntő lesz, hogy melyik csapat hogy jön ki a második félidőre.
Nagyon szimpatikus csapat az Atlético ez alapján a meccs alapján, és megérdemlik a második helyet. Azt nem tudom viszont megérteni, hogy a Real ellen miért nem tudtakl így játszani? Mint a nyulak, úgy mentek ki, és ki is kaptak... Én örülök, hogy itt így játszanak, a meccs is jobb tőle (persze csak ha végül nem visznek el pontot

).