Nem akarom dicsőíteni a csapatot, mert nem tudnék sokat hozzátenni az előttem szólokhoz. Tényleg csak szuperlatívuszokban lehet beszélni a csapatról.
Azonban nem értek teljes mértékben egyet azzal, hogy a Xavi-Iniesta tengely szerepeltetése volt a kulcsa a győzelemnek.
Meccs előtt is írtam, hogy ha úgy mennek ki a srácok, hogy vért isznak és szó szerint mindent megtesznek a továbbjutásért egy jó Messivel kiegészülve nem lehet gond. Ez pedig teljesült. Tehetett bármit a Milan, ha két passzt nem lehet csinálni az agresszív letámadás miatt akkor vége.
Itt igazán a mentalitás volt a kulcs, olyan egyéni teljesítményekkel, mint pl. Busié. Nem volt semmi amit ez a srác leművelt. Külön öröm volt látni, hogy Messi végre nem ismert elveszett labdát, Villa gólöröme élmény volt, annyira látszódott, hogy felszakadt nála valami gát.
Elhatároztam, hogy Mixen a Barca továbbjutása ellen tezsek, legalább lesz egy kis "sebtapasz". A lelkiismeretem végül nem engedte, úgyhogy dupla öröm.
Azért én is megemlíteném, hogy a Milan legalább el tudta viselni a vereséget. Ez nagyon szimpatikus volt. Persze volt egy-két keményebb fault, de összességében nem szállt el az agyuk, nem rugdosták eszetlenül a játékosokat, ami a mai focivilágban sajnos egyre ritkább.
Azokkal nem feltétlenül értek egyet, akik szerint Niang kapufája lezáta volna a továbbjutást. Ennyi erővel előtte, ha bemegy Iniesta lökete máris más a leányzó fekvese, ezt nem említi senki. Ráadásul nem hiszem hogy a tegnapi nap ez úgy megrörte volna fiúkat, hogy feladják.
Ha hasonló mentalitással és teljesítménnyel játszunk jöhet a Bayern, juventus vagy Real, nem sok esélyt ado nekik. A Madridnak még örülnék is. Lemosnánk a képükről azt a felsőbbséges vigyort.
Azért ne szálljunk egyelőre el, de ez más több mint bíztató. Így tovább és IRÁNY A WEMBLEY!
