Castiel írta:Srácok, sajns nem láttam a vv-ót, mert melóztam(hetelek), és a szállásunkon nem volt semmi modern (média)technológia! Hazaérek, és WTF

7-0

al kiestünk? 1 gólt nem tudunk összehozni? Valaki egy rövid összefoglalást írhatna, hogy mi volt, mert azt hiszem jó alaposan elcseszerintettük a párharcot! 0-3 a Campban? Ennyivel erősebb A München?
Vagy mi voltunk feletébb mód gyengék? Fejben? ????
Ha ez így van, akkor a csapat fejeseinek le kell vonni a konzekvenciát, és céltudatos irányú döntéseket kell hozni. Mert valóban gondokodtatóba ejt: Hova tünt 1 év alatt a messze földön híres védekezésünk? Nem csak a hátsó 4esre gondolok, hanem magára a csapatvédekezésre.
Bocs az elején az offért, ill. a hibákért ha van a kommentben, tegnap szülinapot ünnepeltün, és kissé leharcolt vagyok!
Keep calm & love Barca!
Lefociztak minket, Messi cserék közé nevezésével gyakorlatilag feladtuk a párharcot, bár szerintem már a müncheni kezdősípszónál. Pár helyzetecskénk volt, de gyakorlatilag esélyünk sem volt, már hogy a gólszerzésre, komolyabb lehetőségre nem is emlékszem, igaz, söröztem. Az első pillanattól látszott, h nem hisznek a továbbjutásban, nem is akarnak szenvedni, küzdeni, hajtani, szerintem undorító volt, azóta ott verném a pénztár üvegét, h adják vissza a pénzem. Nagyon kíváncsi lennék, h milyen lelkesítő szöveget nyomott le Tito a meccs előtt, van egy olyan elképzelésem, h annyira volt vehemens, mint a meccs közben, az oldalvonal mellett.
A Bayern taktikusan, sok labdatartással lassította a játékost, amikor lehetősége volt egy-egy kontrára, odacsapott, megaláztak minket. Szánalmas volt a vergődésünk, én égtem helyettük, de remélem ők is. Nálunk Pique játszott jól, az öngólja ellenére, ahogy szerintem Münchenben is ő nyújtott értékelhető teljesítményt. Messi nélkül komoly csapat ellen esélyünk sincs, szerdán vele sem lett volna, ezt általánosságban írom. Ilyen könnyű dolga még senkinek sem volt elődöntőben, az biztos, alig várták a meccs végét, örüljünk, h nem a Realt kaput, most hallgathatnánk a fricskát.
Ennyivel erősebb a Bayern, ennyire gyengék vagyunk, fejben főként. Eltűnt az a magabiztosság, elegancia, könnyedség, mint amikor tudtuk a BL döntőn a pályára lépéskor, h ki fog nyerni, vagy amikor Madridban nyertünk. Ez Pep-pel együtt távozott a csapattól. Ezt az ellenfél is, de még én is érzem a TV-n keresztül. Ha pedig egyik fél érzi, h erősebb, akkor az nyerni is fog. A 3 csapat közül bármelyik elvert volna minket.
Messze földön híres védekezésünk sosem volt, csak sokat volt nálunk a labda, gyorsan és jól zártunk elől és középpályán, azonnal és tudatosan támadtuk a labdást és lelestük a passzsávokat, 11 ember védekeztünk, lelkesen, erősen, gyorsan visszatámadtunk labdavesztésnél. Nagyszerűen tömörültünk és kényszerítettük az ellenfelet, h merre passzoljon, irdatlan sokat futottunk, nem engedtük a kontra lehetőségét, csírájában elfojtottuk, azonnal feltoltuk a védekezést, Eto, Messi megkezdte és tak-tak-tak, sorba jöttek a többiek a vonalban. De jó volt nézni.
Két-három év távlatában érdekes lesz majd arról beszélgetni, h Pep milyen edző is valójában. A Dortmundnak szurkolok, h maradjon valami neki jövőre, persze ne a mi kárunkra nyerjék. De ahogy elnézem a Bayernt, jövőre is ott lesznek, hozzátéve Pep maximalizmusát. Röhögve nyerik jövőre is a Bundesligát.