Én nem szoktam értékelni a meccsek után a játékosokat, de most meg kell tennem
Valdes: tegnap nem sok dolga volt, amit lehetett azt kivédte. (ekkora KAMU 11-est még életemben nem láttam
)
Oleguer: Élete legjobb meccsét játszotta szerintem, Robben nem tudott annyiszor elmenni mellette.
Puyol: Csapatkapitányhoz méltóan játszott, jó összefogta a védelmet, csak a sárga lapjáért kár
Márquez: Hihetetlen jó becsúszásai voltak, a meccs vége felé, a 16-oson belül volt 1, az volt a No. 1.
Gio: Ha nem is élete legjobb meccse volt, de ebben az évben biztos ez volt a best meccse.
Edmílson: Nem hárult rá akkora feladat, mint Londonban (persze így is sokat kellett tennie a középpályán), a távoli lövései máskor jobbak szoktak lenni, de sebaj.
Motta: Edmilkával ketten kiválóan pótolták Xavit, Motta pedig ha nem sérült, oszlopa lehet a csapatnak, csak játsszon mindig úgy, mint tegnap.
Deco: Középen nagy teher volt rajta, majdnem minden támadásban bent volt, jól osztogatott.
Messi: Sajnos megsérült, remélem nem súlyos, de addig párszor megbolondította a Chelsea védőit.
Larsson: Nyugodtságot hozott a csapatba, az volt az érzésem. Visszament védekezni, labdát szerezni, majdnem mindig lefejelte a hátvédeket. Egy gólt megérdemelt volna.
Ronaldinho: Az első félidőben varázsolt, a csapatjátéka is jó volt, gólja meg fantasztikus, ahogy összefuttatta a védőket...
Eto'o: nem volt élete formájában, de egy helyzetéből kapufa lett, ha az bepattan...
A meccs legjobbja szerintem: OLEGUER!
Csak így tovább fiúk, irány Párizs!!!
...
