„Bartomeu a ‘madridizmus’ jelöltje” | Több nyilatkozatot is adott
Joan Laporta az elmúlt napokban több nyilatkozatot is adott, és megszólalt elõször a Catalunya Radio ‘Club de la mitjanit’ címû mûsorában, majd az Onda Cero rádiócsatorna ‘Al Primer Toque’ mûsorának is interjút adott. Ezekbõl szemezgettünk, mert a kampány már bizony javában tart.
Laporta a francia Eric Abidal sportigazgatói „kinevezésével” nagyon erõsen kezdett, de saját elmondása szerint nem tekinti magát egyértelmû favoritnak, ezért továbbra is gõzerõvel folytatja a kampányát, és sorra adja az interjúkat.
Mindeközben természetesen Bartomeu sem tétlenkedik, a hírek szerint az elnök Abidalra úgy akart reagálni, hogy megszerzi Kokét az Atlético Madridból, ám miután ez nem sikerült, Aleix Vidal leigazolását követõen ismét Sevillában kopogtat, ahol Iborra játékjogának a megvételén gondolkozik. A fenti történetet igazolja Koke ügynöke, aki elismerte a katalánok újabb érdeklõdését a tavalyi nyár után.
Laporta:
Pogbáról
„Garantálom, hogy ha megnyerjük a választást, a gyõzelem ösvényén fogunk maradni, mert pontosan tudjuk, mit kell tennünk a sportszakmai siker fenntartásáért. Ha egy igazolást nyélbe ütünk, akkor be fogjuk jelenteni. A játékosügynökök folyamatosan hívnak, de van olyan is, akit én keresek, mindenki érdekes lehet. Ha lesz átigazolás, akkor az közös döntés lesz, amit Abidal és én hozunk meg. Pogba? Az egyike lenne a lehetõ legjobb igazolásnak, hiszen mindenki azt hiszi, hogy tökéletesen beillene a csapat játékába, õ pedig szívesen folytatná itt. Az ügynökével, Mino Raiolával remek a kapcsolatom Maxwell és Ibrahimovics szerzõdtetése óta.”
„Di María? Az õ szerzõdtetése eszünkbe sem jutott, nem hiszem, hogy beleillik a játékstílusunkba. Ráadásul az õ leigazolásánál pénzt kellene fizetni a Madridnak, mint ahogy tettük azt Eto’o esetében. A Madrid megszerezte Figót, mi leigazoltuk Eto’ot, elrendeztük azt az ügyet.”
Katar
„Nem hiszem, hogy Katar lenne az egyetlen lehetõség (Bartomeu állítása szerint 2016-ig bezárólag csakis a katari ajánlat adott az egyesület számára – a szerk.). Ez esetben vagy rosszul dogoznak, vagy azért dolgoznak, hogy ez legyen az egyetlen lehetõség…”
„Nagyon rossz azt olvasni, hogy az én modellem és az õ elképzelésük hasonló, ez nagyon távol áll az igazságtól. Õk Katar, mi Unicef. Rosell és Bartomeu ugyanazt a vonalat képviselik. Üzbegisztán? Kötöttünk egy öt millió eurós szerzõdést azért, hogy a csapat néhány tagja ott tréningezik egyszer. Ezzel szemben õk intézményi szinten összekapcsolták a klub nevét egy iszlamista diktatúrával.”
Az a bizonyos 2-6..
„A 2-6 volt az egyik legszebb nap az életemben. Úgy legyõzni a Real Madridot a saját pályáján, ahogyan akkor tettük, mindezt Madrid tartomány ünnepén, és a teljesen kicsípve megjelenõ Esperanza Augirrével (Augirre spanyol politikus, aki többször kritizálta Laportát a katalán függetlenségi törekvések támogatása miatt – a szerk.) a lelátón…”
Bartomeu
„A Madrid szurkolói mindig is tiszteltek engem, és hallottam már tõlük olyat, hogy egyes madridi közvélemény-kutatások alapján Bartomeu a ‘madridizmus’ jelöltje.”
Sergio Ramos
„Ha bármelyik játékos úgy akar fizetésemelést elérni a klubjánál, hogy a Barçának ajánlja fel a szolgálatait, azonnal visszautasítom.”
Neymar
„Nem jól magyarázták el a transzfert, ráadásul elõtte azt mondták, hogy Katar mentette meg a klub életét, aztán nyélbe ütnek egy ilyen üzletet… Eltitkolták, hogy 57 millió euróval többet fizettek érte, mint ahogy azt korábban mondták. A brazilt sok klub akarta, végül a Barçáé lett, de sokkal nagyobb összegért, és azon az áron, hogy végül a klub vád alatt áll jelenleg is.”
Luis Enrique
„Luis Enrique érdeme az, hogy egy ilyen tehetséges csapattal együtt tudott dolgozni, és ilyen eredményeket ért el. Visszatért Cruyff alapjaihoz, de mindehhez hozzáadta a saját variánsait is, és így hatékonyabbá tette a rendszert. Óriási érdemei vannak a sikerben.”
Az esélyei
„Nem érzem magam már most gyõztesnek, de azt tudom, hogy van esélyem a végsõ sikerre. Nagyon motivált vagyok, az aláírások összegyûjtése pedig jó ütemben halad. A múltból – a jóból és a rosszból – tanultam. Szerintem a legértékesebb az, hogy tudjunk fejlõdni, és újra felállni, és nekiállni. Mindenkit az alapján lehet igazán jellemezni, hogy fel tud-e állni ismét. Nem akarom azonban azt az érzést kelteni, hogy az élet csupán ebbõl áll, sajnos kétszer is padlóra küldhetnek ugyanúgy. Én azt akarom, hogy a közönség, a lelátó, a pálya, az elnökség, a szakmai stáb és a játékosok egy családot alkossanak.”
