A Barcelona elnöke, Joan Laporta a SER Catalunya Qué T’hi Jugues című műsorában elmondta, hogy a bajnokság megnyerése abszolút elsőbbséget élvez, hogy a téli átigazolási időszak csendes lesz, hacsak nem történik valami váratlan, a klub gazdasági helyzetével kapcsolatban szót ejtett arról, hogy ahogyan átvette a csapatot, az hasonlít az első elnöki ciklusára egy szemponttól eltekintve: a bértömeg ezentúl az egekbe szökött, valamint beszélt az Espai Barça projektről is és arról, hogy a csapat várhatóan 2024 nyarán térhet majd vissza a Camp Nouba. Laporta interjújának második része ITT olvasható, ahol leginkább a Szuperliga tervezett létrehozásának körülményei és a Liga elnökével, a Javier Tebasszal való kapcsolata került szóba, valamint a hallgatók kérdéseire is válaszolt.

A sportszakmai szempontok

Az elnök ragaszkodott ahhoz, hogy bár az összes sorozat fontos, a Liga elsőbbséget élvez: „a prioritás a bajnokság, nagyon koncentrálunk ennek megnyerésére, mert úgy gondoljuk, hogy ez az, amit a szurkolók a legjobban szeretnének. Nem akarom, hogy megszállottak legyünk, de különösen a bajnokság megnyerésére koncentrálunk. Úgy gondoljuk, hogy megvan a csapatunk ahhoz, hogy megnyerjük.”

Fontos részlet, ha figyelembe vesszük, hogy megerősítette, hogy „a téli átigazolási időszakban nem lesz mozgás, hacsak nem történik valami váratlan. Nyáron elvégeztük a munkát, és az edző elégedett. Mindig van hova fejlődni, és ha eljön az ideje, akkor ezt meg is kell tenni, de a mostani szezonnak már úgy nézhettünk elébe, hogy ez egy olyan keret, amellyel versenyben lehetünk a trófeákért.”

Sőt, elismerte, hogy idén januárban Gavi és Araújo hosszabbítása nem fér bele a fizetési keretbe, és hogy nyárig várniuk kell az új szerződéseik bejegyzésével. Azt is hozzátette, hogy felhagytak azzal, hogy megpróbálják csökkenteni az olyan játékosok keresetét, akiknek  a szerződésükbe az előző elnökség olyan magas összegeket foglalt bele, amely közel sem arányos a teljesítményükkel, vagy a csapatban betöltött szerepükkel. Ezzel a folyamattal azoknak a játékosoknak kell szembenézniük, akiknek hamarosan, vagy a következő években lejár a kontraktusuk.

Különleges eset a csapatkapitány Sergio Busquetsé, akinek nyáron lejár a szerződése: „Vannak ajánlatai, hogy a bajnokságon kívül, az Egyesült Államokban folytassa. Ha minden jól megy, amit mindannyian szeretnénk, akkor a szezon végéig folytatja, és nyáron beszélni fogunk erről” És elismerte, hogy belső vita folyik arról, hogy ki vegye át a helyét: „Vannak viták a jövőjéről, mert Busquets nem fog örökké itt maradni. Ha hosszabbítunk vele, akkor ezt évente tennénk. Garantáltan helyettesíteni kell. Ott van Frenkie, de csak egy ember nem elég. Xavinak döntenie kell, ő kér, Mateu és Jordi Cruyff benyújt javaslatokat, a végső döntés pedig a klubon múlik.”

A klub gazdasági helyzete

Joan Laporta második megbízatásának kezdetét a kényes gazdasági helyzet jellemezte, amelyben a klubot találta: „A klub irányítása meglehetősen hasonló az első elnöki ciklusomhoz, néhány új szempontot is figyelembe véve, mint például a pénzügyi fair play. A nagyságrendek eltérőek, de a körülmények nagyon emlékeztetnek a 2003-as évre. Egy különbség van: ezúttal a sportszakmai bértömeg abszolút az egekbe szökött. A második évben már nyugodt szívvel tudtunk játékosokat szerződtetni. Ezúttal ki kell igazítani ezt és be kell tartani a Fair Play-t.”

Ebben az értelemben nagy visszaesést jelentett a Bajnokok Ligájából való kiesés: „A Bajnokok Ligájából való kiesés miatt 26 millió eurós mínuszt számoltak el nekünk, 26 millió eurós tranzakciót kellene végrehajtanunk, hogy visszatérhessünk az 1:1-es szabályhoz [ahhoz, hogy a klub egy játékoseladásból a teljes összeget átigazolásokra vagy fizetésekre tudja fordítani – a Szerk.] Ha pedig június 30. előtt lezárunk egy minitúrát, akkor azt teljes mértékben kompenzáljuk.”

Ezért mondja Laporta, hogy „nem szédülök meg a hétköznapi veszteségektől, jelenleg nincs szükségünk arra, hogy újabb gazdasági intézkedést aktiváljunk, még akkor sem, ha a BLM 49%-ának megvásárlásáért vannak ajánlataink. Én inkább a következő szezon miatt vagyok ideges: a Monjuicba való átköltözés kevesebb bevételt jelent, 93 millióval kevesebbet mindenből, ami általában a meccsnapokon történik. Ez bevételcsökkenés, amit más módon fogunk kompenzálni. Olyan légkört kell teremtenünk, amely új bevételeket generál. A Montjuicban minden meccsen nagyszerű hangulatnak kell lennie. Egy szezont és négy hónapot kell ott töltenünk.”

A bevételcsökkenés enyhítésének képlete az, hogy „hatékonyabbá kell tenni az értékesítést. Ami pedig az ideiglenes stadion kihasználását illeti, „a Montjuic-kal való helyzet kicsit olyan lesz, mint amikor világjárvány volt: a sociók egy csoportja úgy fog dönteni, hogy így is kilátogat a meccsre, míg mások nem. De ez lehetővé teszi számunkra, hogy nagyszámú jegyet értékesítsünk, és megpróbáljuk ezt több mint kompenzálni. 400 millió „culé” van a világon, és nekünk a Montjuicot nyereségessé kell tennünk 5000 „culés” számára, akik garantáltan részt akarnak venni minden egyes találkozón, ez nem lehet olyan nehéz. Vannak például koncerteket szervező cégek, olyan cégek, amelyek sokat tudnak segíteni.”

Az Espai Barça

Miután részletezte a finanszírozást és az Espai Barça munkálatait, az elnök kitűzött egy dátumot: „2024 novemberében térünk vissza a stadionba, 70%-os befogadóképességgel”. És határozottan kijelentette, hogy „az Espai Barça finanszírozása nem fenyegeti a klub jelenlegi müködését. Azért vagyok elnök, hogy megvédjem a klubot, és hogy a socióknak örökre legyen beleszólásuk a dolgokba. A Goldman Sachs csapatában nagyon nagy culék vannak, és ezzel tisztában vannak. Nagyon jól dolgoznak azon, hogy az Espai Barça valósággá váljon.”

Laporta a fejében lévő számokkal kizárta, hogy legalább nyárig fontolóra vegye egy ügyvezető beiktatását: „Elégedett vagyok azzal, ahogy a klub működik, mert nagyon jól felkészült vezetőink vannak. Júniusig nem fogom mérlegelni, hogy szükségünk van-e területi koordinátorra vagy vezérigazgatóra.”

***