Hacsak nem történik nagyobb meglepetés, Oriol Romeu még szerda előtt a Barça játékosa lesz, tizenkét évvel azután, hogy elhagyta a La Masiát. Ez az átigazolás nagyszerű hír a futballromantikusok számára, akik a középpályás visszatérésében egy hosszú út elismerését látják, aki mindig is arról álmodott, hogy az első csapatban játszhasson, és aki egy nagyon kemény munka jutalmát fogja megkapni.
Azonban Oriol Romeu visszatérése, azon túl, hogy Xavi egy érdekes játékosprofilt lát benne, aki bizonyos időszakokban hasznos lehet, hogy stabilitást adjon a széthullásra hajlamos csapatnak, a klubnál a kemény gazdasági valóság szimbóluma. Nyilvánvaló, hogy a Barça edzőjének elvárásai sokkal magasabbak voltak. Egy egész éven át a Real Sociedadban szereplő Zubimendi szerződtetését követelte, aztán becsúszott, hogy jó lenne megpróbálni Kimmich szerződtetését, hogy legalább a közvéleményben megpróbálja magasan tartani a klubbal szembeni igényszintet. Laporta gyorsan leeresztette a lufit: „Sem Kimmich, sem Zubimendi nem fog jönni”. Amibe az edző nem ment bele, az Rùben Neves Wolverhamptontól való leigazolásának ötlete volt. A horvát Brozovicnak is volt lehetősége, egy tekintélyes és nagyra becsült játékosnak, de a Barça végül őt sem tudta megszerezni.
Sergio Busquets távozása után tehát végül két lehetőség volt. Az edzői stáb egyik része úgy véli, hogy Nico elég jó ahhoz, hogy ott játsszon, és inkább egy 21 éves játékosnak kellene lehetőséget adni, mint egy harminc év feletti játékosnak. Ott viszont Xavi minőségi szavazata érvényesült, aki nem pozicionális középpályásnak látja Nicót, és úgy véli, hogy nincs egy Oriol Romeu sajátosságával rendelkező játékos egy olyan keretben, amely tele van kivételes középpályásokkal (De Jong, Pedri, Gundogan, Gavi…), de amelyben egyik sem felel meg Oriol Romeu szerepének aki remek a pozicionális játékban, stabil teljesítményt nyújt és elsősorban egy védekezőbb játékos. Valaki, aki képes összetartani a csapatot.
A kérdés most az, hogy Oriol Romeu hogyan fog teljesíteni egy nagy klubnál. A Chelsea-nél nem sikerült neki, a nagy ugrást a karrierjében a Southampton jelentette, amelyben 256 mérkőzésen lépett pályára. Fiatalon érkezett a Stamford Bridge-re. Ma már érettebb játékos, és az elmúlt szezonban elég jól teljesített a Míchel-féle Gironában. Végül a LaLigában fejezte ki mindazt a futballt, ami benne van. Az alacsony elvárások még az előnyére is válhatnak. Egy vizsonylag alacsony összegért fog érkezni (négy-ötmillió euró körül), katalán és saját nevelésű játékos, és ez mindig hozzáadódik a megítéléséhez. A szurkolók kedvezően fognak rá tekinteni, de az elitfoci kegyetlen, így tőle is elvárják majd a remek teljesítményt. Oriol Romeu leigazolása pontosan megmutatja a Barça jelenlegi helyzetét, de ez nem jelenti azt, hogy a klub egy gyengébb játékost szerződtetett volna. Romeu harcolni fog az előítéletekkel szemben.
***
