A számok megerősítik az érzéseket. Lehet, hogy a rendszer ugyanaz, de az egyértelmű, hogy a Barça árnyaltabb lett, támadásban jobban teljesít, mint korábban és hogy sokkal többet érkeznek a játékosok a kapu elé. Az elmúlt szezonban Xavi csapata átlagosan 14,9 lövést adott le meccsenként (10,5-et a kapura), az idei szezont viszont 17,8 lövéssel kezdték. Félix érkezésével ez a szám 19,5 lövésre emelkedett, ez, 4,6 lövéssel jobb mutató, mint az előző szezonban.
Egyértelműen látszik, hogy a Barça sokat nyert az új érkezőkkel. Pedri hiánya ellenére (aki még nem tudott javítani a tavalyi szezonban elért gyenge, egy asszisztos rekordján), a három szerződtetett játékos (Gündogan, Cancelo és João Félix) rengeteg variációs lehetőséget ad a csapatnak. Gündogan állandóságot ad a játéknak. Ennek bizonyítéka, az Antwerpen elleni első gól; vagy az asszisztja a Cádiz elleni meccsen. A német nagyon jól kezeli a meccsek tempóját, és jól választja meg, hogy mit csináljon a támadófázisban. Cancelo egy sokoldalú játékos, mert hátvéd pozícióból képes a pálya közepére kerülni. Egy nyelvet beszél Gündogannal (kedden 22-szer passzolták egymásnak a labdát). Tud szélsőt játszani, ahogy azt a Betis elleni góljánál is megmutatta, de a középpályán még határozottabb. De Jonggal, Gündogannal, Gavival és João Félixszel összekapcsolódva létszámfölényt biztosít, ami lehetővé teszi, hogy a Barça sokkal konkrétabb legyen ezen a téren. A számok mellett a játékosok minősége is hatással van erre.
És végül, ha a befejezésekről beszélünk, ott van João Félix, akit ugyan nem tekintünk kifejezetten csatárnak, de az egyértelmű, hogy az utolsó passzokat és a játék kiváló olvasását kegyetlen befejezéssel kombinálja. João Félix mindig is ilyen volt, és a Barçában megmutatta, hogy ezt még nem felejtette el. Az eddig szerzett két góljának óriási jelentősége volt (mindkétszer a vezetést jelentette), amely egy olyan valakitől érkezett, aki nagyon jól kapcsolódik a játék ezen aspektusához. Az ő jelenléte azt is jelenti, hogy a Barça három támadóval támad, és ezzel az ellenfelek védőinek már nehezebb feladatuk van, mint amikor Xavi egy megerősített középpályával küldte pályára a csapatot. A kapura lövések száma a legjobb példa erre. Egyértelmű, hogy bár mindig is támadni akart a Barcelona, idén jobban teljesít ebből a szempontból. Többek között azért, mert új játékosok érkeztek, akik minőséget is hoztak a játékba, míg a tavalyi szezonban Xavinak gyakorlatilag egy kezdőcsapattal kellett túlélnie a szezont, amely három-négy játékos elvesztésével nagyon nehézzé vált: sérülések a védelemben a Bajnokok Ligája csoportkörében; Pedri, Dembélé és Christensen sérülése, amikor a Real Madrid és a Manchester United kiejtette a katalánokat a Copa del Rey-ből, illetve az Európa-ligából. A két João többet változtatott a dolgokon, mint az amennyire látszik.
***
