A válogatott szünet alkalmával lehetõség nyílik arra, hogy összegezzük Valverde mester együttesének az eddigi teljesítményét. Az #EurobarçaBlog következõ, alábbi írása is ezt teszi meg, a fókusz pedig elsõsorban a védelmen lesz, mely a Ligában tizenegy bajnoki mérkõzés alatt csupán négy gólt kapott, ami történelmi távlatban is kiváló produkció.
A Barcelona utóbbi éveinek, talán évtizedeinek is leggyengébb pontja, a védelem, idén úgy tûnik, hogy magára talált. Ehhez legfõképpen személyi változások, illetve fiatal(abb) játékosok a csapat szintjéhez való felnövése kellett. A védelem erõsödését egyértelmûen mutatja a szezonban eddig kapott nagyon kevés gól és a szemre is jól mutató védekezés (ami csak ritkán emlékeztet a korábbi évekre, -ami ez esetben nagy dicséret).
A bal szélen Jordi Alba szerepe és rátermettsége továbbra is megkérdõjelezhetetlen, hiszen a Liga és a világ jelenlegi egyik legjobb balhátvédjérõl beszélünk. Bár idén eddig a góljai elmaradnak, a támadásokban pedig talán kevésbé vesz részt, védekezõ feladatait (talán éppen ezért) kiválóan ellátja. Az elmúlt években számtalanszor elõfordult ugyanis, hogy felfutásaival, a támadásokba való bekapcsolódásaival sokszor gólhelyzethez, gólhoz segítette a csapatot, ugyanígy jópárszor lehettünk szemtanúi, ahogy a Barcelona ellen kontrázni beálló csapatok az õ megüresedett helyén tudtak megindulni, gólhelyzetet teremteni. Ezek azok az esetek, melyekbõl idén eddig nem láttunk, Alba határozottan visszavontabban játszik, ami a védelemnek nagyobb stabilitást ad. Ha õ nincs, ahogy sérülése miatt a szezonban már láttuk, állandó helyettese Lucas Digne játszik a balszélen. Bár a két játékos nem ugyanaz a szint, eddig ebben a szezonban a franciára sem lehet panasz, amikor kellett, jól ugrott be, az Olympiakosz ellen pedig kifejezetten szép gólt lõtt. Nem kérdés, számos európai top klubban kezdõ játékos lehetne.
Dani Alves távozása után sokáig érezhetõen gyenge pont volt a jobb oldali védõ pozíció a Barcelonában. Bár Sergi Roberto sok meccsen jól játszott, rengeteget robotolt, megmutatva sokszínûségét, mégsem védõ, az õ igazi helye egy sorral feljebb van. Az elmúlt évek egyik nagy mellényúlása volt az igazolások terén Aleix Vidal (bár a nem megfelelõ igazolások tekintetében van mibõl válogatni, lásd pl. Douglas). A nyáron érkezõ fiatal portugál, Nelson Semedo viszont eddig ígéretes játékot mutat. Ugyan még nem mindig kezdõ, de ha pályán van, jól játszik, határozott megindulásai vannak, gyors és be meri vállalni az egy az egy elleni szituációkat is. Védekezésben is megüti a szintet, nem véletlenül volt a portugál bajnokság egyik legjobbja a posztján. Bár még nagyon fiatal, sokan máris a nagy brazil elõd örökösének kiáltják ki, nem is alaptalanul. Hogy azzá válik-e végül, még korán sem biztos, de annyi bizonyos, hogy jó úton halad.
A védelem közepén Gerard Piqué biztos pont. Ha nem is mindig nyújt száz százalékot, amikor igazán kell, rá lehet számítani. Magassága, fejjátéka pedig nem csak hátul nélkülözhetetlen – az amúgy nem túl magas keretben -, de számos esetben elöl is veszélyt tud teremteni. Ha pedig elöl járunk, jól tudjuk, hogy õ csatárból lett védõ, így elõretöréseivel is veszélyt tud teremteni, ha szorult helyzetben van a csapat. Nem mellesleg az öltözõ és a klub egyik domináns, hangadó embere, nem is véletlen, hogy sokan (köztük el nem titkolt módon maga a játékos is) egy nap szívesen látnák a klub elnöki székében. Piqué idei szezonban állandósult párja a védelem közepén Samuel Umtiti. A francia védõ megbízható játékával az elmúlt szezonban egyre inkább kezdõ emberré vált már Enrique csapatában is, idén ez Valverdénél még egyértelmûbben látszik. Ez teljesen megérdemelt, a gallok kameruni származású védõjének fejlõdése töretlen, a válogatottban is alapemberé vált. Jól passzol, és biztos lábbal szerel, mindemellett pedig rendszerint kiváló helyezkedéssel akasztja meg az ellenfelek támadásait. Ha továbbra is ezt a szintet tudja hozni, illetve ilyen ütemben fejlõdik a következõ esztendõkben, az együttes ikonikus alakjává válhat. Ennek kevésbé örül Javier Mascerano, aki egyértelmûen Umtiti kiváló játékának az „áldozata”. A tavalyi év alapemberébõl idénre elsõ számú tartalék középsõ védõvé vált Piqué és Umtiti mögött. Bár az argentin válogatottban még mindig alapember, a Barcelonában kénytelen újra azt megélni, hogy nem csak Busquets mögött tartalék védekezõ középpályás, de immár tartalék védõ is. Bár tegyük hozzá, hogy mindkét posztra elsõ számú jelölt, ha a fenti három játékos sérült, vagy pihenõre ítéli õket Valverde. Ez mutatja sokszínûségét és fontosságát a csapatban, amit csak tovább hangsúlyoz, hogy a csapat egyik kapitánya, aki képes a nehéz szituációkat is rutinból megoldani a pályán és azon kívül is. Abszolút vésztartalékká vált és háttérbe szorult viszont Thomas Vermalen, aki nem csak sérülékeny (sokan csak a barcelonai Robbennek hívják – és ez egyáltalán nem dícséret), de ha egészsége engedi, és a többiek pihentetése révén mégis a pályára kerül, sem tudja megmutatni, hogy elõrébb lenne a helye a védõk sorában. Az pedig, hogy a klub opciós jogot szerzett Yerry Mina leigazolására, a sorsát egyértelmûen megpecsételte.
A kevés kapott gólban persze óriási szerepe van Marc-André ter Stegennek is. A még mindig (pláne kapusposzton) igen fiatal portás igazolta, hogy nem csak azért kellett elengedni Claudio Bravót, mert kettejük közül a német a fiatalabb. Általában igen érett és magabiztos produkciót mutat, számos bravúrral tartja alacsonyan a kapott gólok számát, keveset hibázik és szerencse vagy sem, általában a hibáiból sem lesz nagy baj. Emellett lábbal is nagyon magabiztos és az ellenfél letámadásit is rendkívüli hidegvérrel kezeli, ami alapvetõ fontosságú a Barcelona stratégiájában. Az õ tündöklése következtében keveset láthatjuk a holland Jasper Cillessent a pályán, aki egyértelmû cserekapus, és az eddig látottak alapján csak a kupában mutathatja meg, mit is tud valójában.
Írta: dr. Gaszner Tamás
Amennyiben kedvet érzel ahhoz, hogy bármilyen témában – aktualtiás, klubtörténelem vagy riválisok – kifejtsd a véleményedet, kérjük, küldd el az írásodat az eurobarca@eurobarca.hu e-mail címre! A szerkesztõség fenntartja a jogot magának arra, hogy csak a nyelvtanilag és stilisztikailag egy bizonyos szintet meghaladó írásokat közölje az oldalon.
