Szurkolói beszámoló: Az 5-1-es Cláscio a helyszínről – EB Blog

Rövid összefoglaló arról, milyen volt élőben átélni a győzelmet a Camp Nouban

EUROBARÇA BLOG

Így írtok ti!

A kezdetek és a jegyvásárlás

Nehéz elmesélni mindent részletesen, mert akkor kicsit unalmassá válna, szóval kezdem az elején. Az egész úgy indult, hogy édesapámnak küldtem egy üzenetet, hogy október 28-án lesz az El Clásico – ez azért volt fontos, mert aznap van a szülinapom. Gondoltam, majd nevet egy jót, aztán ennyiben marad a dolog, de írt nekem egy üzenetet, hogy keressek jegyet. Én azt hittem, hogy Loki meccsre utal, mivel Debrecenben élünk, de oda meg minek megyünk, csak kinevettem. Erre válaszul annyit írt, hogy a Barca-Real meccsre keressek. Ekkor jött a jegykeresés. Először írtunk a Futballáriumnak, hogyan lehetne jegyet szerezni. Ők válaszoltak is készséggel és elmondták, 500 € a legolcsóbb. Ez a stadionban legfelső helyek egyikét jelentette volna. Itt elkezdtem én is keresgetni és találtunk 650 €-s áron olyat, ami a kapuk mögötti helyekre szólt. [Ezen az oldalon: https://www.footballticketnet.com, ami egy másodlagos piac, így nincs garancia, hogy biztos sikerrel jár az ember, de vállalható kockázat egy El Clasicóért – a szerk.] Itt magát a helyet nem mi választjuk, nem tudtuk, hova fog pontosan szólni. Mint utólag kiderült, nem jegyeket, hanem bérleteket kaptunk, úgy, hogy e-mailen egyeztetve a szállásunk recepcióján leadták a tulajdonosai. [Arról, hogyan megy a jegyértékesítés a Barcelona hazai meccseire, itt írtunk röviden: https://www.eurobarca.hu/irany-barcelona/ – a szerk.]

A meccs előtt

Mi október 25.-én utaztunk ki és a meccs előtti nap részt vettünk a múzeumlátogatáson is. Ekkor még árultak jegyeket a meccsre a helyszínen és még sor se volt, de ha jól emlékszem, végül nem volt telt ház a meccsen. A múzeum gyönyörű, tényleg – nekem nagyon tetszettek a képek, ereklyék, kupák… Amikor mentünk be, kérdezték, hogy honnan jöttünk és mondtuk, hogy Hungary, erre egyből kaptuk válaszul, hogy „Kubala, Czibor, Kocsis” – ezt óriási élmény átélni, büszkék voltunk magyarságunkra. Összesen 7-en utaztunk ki: Édesapám és az élettársa, a testvérem és a két kisfia, valamint a sógorom. Tesóm anyanyelvi szinten beszél spanyolul, a sógorom meg mexikói, szóval viszonylag könnyen elboldogultunk. (Ellenben senkit ne tántorítson el az, ha nem beszél jól spanyolul, mert perfektek angolból is, de nyelvtudás nélkül is el lehet boldogulni.) A meccsre végül 3-an mentünk Apa, a sógorom és én. A sógoromnak később vettünk jegyet, ő a másik oldalt ült hasonló jó helyen és jelzem: ő Real Madrid szurkoló, úgyhogy a hazafele úton cikiztük is kicsit. Illetve ő úgy indult el, hogy a Real-meze felett volt rajta egy pulcsi is és amikor jöttünk ki a metróból, láttunk egy baráti társaságot, spanyolokat, ahol az egyik srác szintén Madrid mezben volt a többi Barça mezes mellett, erre sógorom egyből levette a pulcsiját és büszkélkedett nekik a sajátjával – de emiatt semmi atrocitás nem érte…

Suárez gólja

A Clásico

Sokan mondták, hogy induljunk el időben, mivel a metrón sokan lesznek és nehéz felszállni, így el is indultunk a meccs előtt 2 órával körülbelül. A szállásunk a belvárosban volt a Catalunyán, innen L3-as metróval tudtunk kijutni. A múzeum látogatáskor azt mondták, hogy a Maria Cristina megállónál szálljunk le – na ez hülyeség volt, egy megállóval később, a Palau Reial megálló jobb volt, mivel így kevesebbet kellett sétálni. Itt, ahogy kijöttünk,  egyenesen a Camp Nouhoz jutottunk. Mivel a stadiont másfél órával a meccs előtt nyitják, így kicsit várnunk kellett, ráadásul egy kicsit később is nyitották ki végül. Érdekesség, hogy mivel bérleteket kaptunk, a levélben, amiben megkaptuk őket, benne volt, hogy NEM szabad elmondani, hogy fizettünk a jegyért. Azt kell mondani, hogy ismerősünk adta ide, vagy valami hasonló cselességet – igaz, egyszer sem kérdezték. Két beléptetési pont volt: az első, amikor beengednek a stadion környezetébe, aztán ahol a szektorba. Az elsőnél néztek át minket, bár egy magyar meccsen sokkal jobban átkutatják az embert, itt csak annyi volt, hogy felsőtestünknél kicsit ellenőriztek, de ha be akarok vinni valamit, simán be tudtam volna. A másodiknál a csekkolás van, a kártyát, jegyet nézik, hogy jó szektorba ülünk-e. Bejutottunk a stadionba, leültünk a helyünkre, vettünk egy sört és vártuk hogy kifussanak a játékosok melegíteni. Na ez teljesen másabb, mint egy NB1-es bajnokin: a Real kb. 15 percet melegített, a Barrcelona 10-et – nekem ez elég furcsa volt, de miután hazajöttem, utána olvastam, hogy őket már a gyúrók úgy bemelegítik, hogy ennyi elég az izmaiknak.

Vidal gólja

Na és akkor a meccs! Mivel tudtam, hogy nem játszik Messi, előzetesen azt hittem, egy 2:1-es, maximum egy 3:1-es győzelem lesz a vége nekünk, de a srácok felülmúlták várakozásaim. Mi a barcelonai B-közép mögött ültünk. Ami nálunk nem nagyon jellemző, itt gyakran előfordul, hogy nagyon sok ember egyedül jön ki – nők és férfiak vegyesen, de kisgyerekes családok, idősebb házaspárok, mindenki megtalálható volt itt. Ráadásul bármi történt a meccsen, pl. ha eladtunk egy labdát, ha szereztünk egyet vagy bármi volt, ordítottak torkuk szakadtából. Ugye az első félidő 2:0 volt nekünk – itt azért megjegyeztem apukámnak, hogy remélem azért a mi előttünk lévő kapura is rúgnak gólt és halkan mondtam azt is, hogy remélem Rodrigo (sógorom) is lát egy Real gólt, de azért persze mi nyerjünk. A jó isten meghallgatta szavaimat, láttunk 3 gólt és a sógorom is látott egy madridit. Összességében egy szórakoztató mérkőzést láttunk és egy kicsit meg is könnyeztem, óriási élmény volt és egy nagyszerű eredmény, amit élőben láthattunk. Nagyon sok barátom írt Magyarországról, hogy szerencsés voltam, hogy egy 5:1-es sikert láthattam – és igaz, össze teszem a két kezem, hogy 25. születésnapomon láthattam ezt a meccset, mert kevés embernek adatik meg ez. Mindenkinek tudom ajánlani, hogy kimenjen egyszer életében egy Barca meccsre – ha nem is az El Clasicóra, de valamilyen másik meccsre. Hatalmas élmény és Barcelona, mint város is gyönyörű, rendezett, tiszta… És decembertől már Debrecenből is lehet repülővel menni, úgyhogy én biztos visszamegyek hamarosan!

A beszámoló Kukk Zoltán Zénó tollából született. 

***

Van egy jó témád a Barçával kapcsolatban? Értékelnéd a csapatot? Elmondanád a véleményed a klub körüli aktualitásokról? Nosztalgiáznál egy régi legendáról vagy a klub történelméről? Akkor ragadj billentyűzeted és írd meg nekünk, mi pedig megosztjuk a nagyközönséggel, hogy minél több szurkolótársunkhoz eljusson.