BAJNOKOK LIGÁJA
A világ legjobb jobbhátvédje, a 133 válogatottságával brazil rekorder Cafú a Barcelona csapatában szeretné befejezni játékospályafutását -írja mai számában az (origo) A 34 éves, elnyûhetetlen labdarúgó, a brazil válogatott csapatkapitánya a Sport címû sportnapilapnak adott nyilatkozatában azt is elárulta, honnan származik mûvészneve.
Cafú jelenleg természetesen a Milant erõsíti, s abból az alkalomból nyilatkozott a barcelonai újságnak, hogy jövõ héten összecsap a Bajnokok Ligájában a két óriás: a 2003-as gyõztes Milan és a spanyol tabellát vezetõ, idén szédületesen futballozó Barcelona.
Cafú – aki 1990. december 14-én mutatkozott be a canarinhában”, éppen Spanyolország ellen – egy vallomással kezdte: „Minden vágyam az, hogy legalább egy évet a Barcelona csapatában játszhassak. Csodálom és nagyra tartom az együttest, régóta foglalkoztat a gondolat, hogy itt fejezzem be a karrierem.”
Cafú vasárnap, egy maracaibói strandon beszélt a Sport újságírójával, a szombaton, Venezuela ellen 5-2-re megnyert vb-selejtezõ után, egy kehely kókuszkoktéllal a kezében.
– Némiképp meglepõ volt, amikor 33 évesen elhagyta a Romát, és Milánóba szerzõdött.
– Meglepõ? Miért? Levegõváltozásra volt szükségem. Már egy kicsit untam az olasz fõvárost, és a Milantól kétéves szerzõdést kaptam.
– Ebben a korban ez nem mindennapos.
– 34 éves vagyok, és 2006 nyarán jár le a szerzõdésem.
– Igen, de mások már szögre akasztják a futballcipõt ennyi idõs korukban. Fõleg, hogy ön már 17 évesen bemutatkozott a brazil élvonalban, és 20 évesen már válogatott volt.
– Eszembe sem jut a visszavonulás. Fizikailag a csúcson vagyok, s ami még ennél is fontosabb, ugyanakkora ambíció van bennem, mint évekkel ezelõtt. Még sok tenni- és megnyernivalóm maradt a futballpályán.
– Jövõ héten Milan-Barça!
– Nagy meccs lesz két szupercsapat között.
– A szezon elején, a Joan Gamper tornán 2-1-re nyert a Barcelona.
– Nem jelent semmit. Az csak egy barátságos meccs volt. Most a legjobb csapatunkkal fogunk kiállni, és mindent beleadunk.
– Jól ismeri a Barcelonát?
– Sokszor játszottam a katalánokkal. Elõször 1992-ben, amikor még a Sao Paulo játékosa voltam, legyõztük õket Japánban, az Interkontinentális Kupa döntõjében. Késõbb a Roma színeiben is sokszor találkoztunk. Egyik kedvenc csapatom a Barcelona.
– Miért?
– Mert nagy csapat, amely igencsak vonz. Olyannyira, hogy szeretnék a színeiben játszani, ha csak egy évet is. Micsoda stadion a Nou Camp! Nem beszélve arról, hogy Barcelona a világ egyik legszebb városa. Ott minden megvan.
– Például hat brazil a csapat keretében.
– Manapság, ha egy csapat szépen, eredményesen és támadó szellemben akar játszani, akkor kénytelen brazilokat szerzõdtetni.
– Érdekes, ugyanezt mondja Carlos Alberto Parreira szövetségi kapitány is.
– Persze, mert ez az igazság.
– És persze Ronaldinho is a Barcelonában szerepel.
– Õ az, aki a különbséget a jelenti a Barcelona és a többi csapat között. Nem is kétséges, hogy õ az oka a Barcelona nagy átalakulásának. Persze Belletti, Sylvinho, Edmílson, Deco, Eto’o, Larsson és Giuly leigazolása sem ártott.
– Ön is Ronaldinhónak adná az Év labdarúgója titulust, mint ahogy Ronaldo és Kaká is nyilatkozta?
– Nem is kérdéses, ugyanis megérdemli. Nemcsak a Barcelonának, hanem a brazil válogatottnak is õ a vezére.
– Végül árulja el: hogyan lett ön Marcos Evangelista de Moraesból Cafú?
– Úgy, hogy amikor elkezdtem futballozni az Itaquaquecetuba csapatában, azt mondták, hasonlítok a klub egy korábbi labdarúgójára, akit Cafuringának hívtak. De mivel ez túl hosszú volt, megrövidítették a becenevet, és Cafú lett belõlem.”
