Az elmúlt hónapokban állandó téma a médiában az FC Barcelona pénzügyi helyzete, amivel kapcsolatban – az elmúlt évek rekord bevételekről szóló híreit követően – az adósságé lett a főszerep. A klub a tavalyi évéről készített és januárban közzétett éves pénzügyi beszámolója alapján 1,173 milliárd euró tartozással rendelkezik, ami már-már szinte felfoghatatlan méretű összeg. Ennek kapcsán kerestük meg Szabados Gábor sportközgazdászt, akit arról kérdeztünk mekkora bajban lehet valójában a klub, van-e kíút ebből a helyzetből vagy éppen mit lehet kezdeni Messi helyzetével. 

Kiszivárgott Messi szerződése, a Barça nem cáfolja az összegeket

EuroBarça: A napokban bejárta a sajtót a hír, hogy a Barcelonának 1 milliárd eurót meghaladó tartozása van, de az elképesztő mennyiségű összeg ellenére a cash-flow előrejelzésben az szerepel, hogy előreláthatóan nem lesz gond a rövid lejáratú kölcsönök törlesztésével a következő 12 hónapban. Akkor mégis mekkora problémáról beszélünk?

Szabados Gábor: Csak a tartozás ténye miatt kijelenteni, hogy nagy bajban van a klub, az téves, mert az, hogy egy gazdasági tevékenységet végző szervezetnek tartozása van, az része a normál működésnek. A probléma mértékét inkább az mutatná meg, hogy ebből mennyi a lejárt tartozás, tehát amit már ki kellett volna fizetni és mennyi az, ami csak azért nem lejárt tartozás, mert sikerült a hitelezővel megegyezni a törlesztés átütemezésében. Ezekről viszont pontos információnkkal nem rendelkezünk, de nem tartom valószínűnek, hogy lejárt tartozásai lennének a klubnak, mert azoknak jogi szankciói is lennének. Az elképzelhetőbb, hogy már megegyeztek az átütemezésről, ahol már lejárt volna a tartozás.

EB: Akkor milyen irányból érdemes megközelíteni a klub pénzügyi helyzetét?

Sz.G.: A kérdés valójában itt az, hogy a tartozásokra megvan-e a folyamatos bevételekből való fedezet, hogy azokat törleszteni lehessen. Az, hogy a tartozás ekkora méretet ölt, természetesen nem megnyugtató, de nem szabad elfelejteni, hogy a világ legnagyobb bevételű labdarúgó klubjáról beszélünk. Mind a tavalyi, mind az idén kijött Deloitte jelentésben is a Barcelona az első, tavaly 800 millió euró, idén 700 millió euró feletti bevétellel, tehát a fedezete megvan arra, hogy a tartozásait törlessze, de nyilván a koronavírus miatt ez nagyobb gondot jelent, mint normál körülmények között.

EB: A számok azt mutatják, hogy a Barcelonának jelentős olyan rövid távú fizetési kötelezettsége van, amely korábbi átigazolásokhoz köthető. Milyen mértékig “normális” kitolni az ilyen költségeket időben és összegben? Ebben a tekintetben felelőtlenül dolgozott volna a klub korábbi vezetése?

Sz.G.: A játékosok átigazolásai kapcsán való tartozás önmagában szintén nem utal problémára. Teljesen normális és megszokott egy-egy transzfernél, hogy azt nem egyben fizeti ki a klub. Ez főleg érvényes komolyabb átigazolások kapcsán.

EB: A klub pénzügyi modellje már a vírus megjelenése előtt is kapott kritikát bőven, elég a rosszul sikerült átigazolások során kidobott több száz millióra gondolni vagy egyes – akár kiegészítő – játékosok magas fizetését vizsgálni. Emiatt felmerülhet akár a kérdés, hogy koronavírus nélkül is bajban lenne a klub?

Sz.G.: Valószínűleg igen, már a vírus nélkül is lehetett volna probléma, mert a bevételeket – itt elsősorban a Neymarért kapott összegre gondolok – lényegében az ablakon dobták ki: meggondolatlan transzferekre költötték, amelyek komoly deficitet jelentettek a klub számára. Ez is jól jelzi, hogy itt nem csak pénzügyi, hanem menedzsment szintű gondok is vannak. Minél sérülékenyebb a klub modell, a koronavírus annál nagyobb kárt okoz.

EB: Az átigazolások mellett a Barcelona kapcsán kiugróan magas bértömegről olvasni, amelynek legsúlyosabb tétele Lionel Messi fizetése. A helyzet megítélése még az elnökjelöltek között sem egységes: Laporta megtartaná Messit, Freixa viszont nem hosszabbítana az argentin zsenivel, mert elmondása szerint az ő esetében ez inkább pénzügyi döntés. Normál piaci helyzetben – elvileg – kitermeli Messi barcelonai jelenléte a fizetését, de nem történik mindez túlságosan is határokat feszegetve?

Sz.G.: Ha csak a magas fizetésétét nézzük, akkor – mivel a világ egyik legjobban fizetett játékosáról beszélünk -, egyértelmű, hogy azzal lehetne a legtöbbet spórolni, ha Messi távozna. Erről a helyzetről viszont nem ő tehet, mert soha nem az a hibás, aki elfogadja a pénzt, hanem aki adja. A magas fizetése viszont részben a probléma része is. A legnagyobb gondnak azt látom, hogy a Barcelonának ott van a kezében a világ legjobb játékosa, de nem tud vele nyerni. Semmi baj nem lenne Messi fizetésével, ha nem 2015-ben nyert volna utoljára BL-t a Barça. Egy Barcelona szintű klubnál pedig nem a bajnoki címek, hanem a Bajnokok Ligája győzelmek az igazi értékmérők, ahol viszont az utóbbi időkben nagyon csúnya leszereplések követték egymást. Ez vezetett ide, hogy az ár/érték arány megborult, mert a Barcelona képtelen volt megnyerni azt, amit egy ilyen szintű – és ilyen szinten megfizetett – játékossal meg kellett volna.

Szabados Gábor, sportközgazdász, sportmenedzsment-szakértő

EB: Ez alapján felmerül a kérdés: Messi hosszabbítása mennyire jó ötlet?

Sz.G.: Ha nem számítjuk bele a képletbe, hogy ő mit akar: Messi megtartása azon múlik, hogy képes-e vele a klub újra Bajnokok Ligáját nyerni. Fontos viszont, hogy az elengedése marketing szempontból is óriási érvágás lenne és a csapatépítést is nulláról kellene kezdeni, mert akkor előfordulhat, hogy más játékos is a távozás mellett dönt, akik helyére – Messi nevének vonzereje nélkül – nem tudnának minőségi pótlást biztosítani. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy Messinek nagyobb szüksége van a Barcelonára, mint fordítva, mert nagyobb az esélye annak, hogy a Barcelona sikeres legyen Messi nélkül, minthogy Messi sikeres legyen a Barça nélkül. A szerződés hosszabbítása viszont nem egy fekete-fehér szituáció, mert az is komoly változást hozhat, ha Messi hajlandó kevesebbért is aláírni.

EB: Miben látod a különbséget más nagy klubok általános pénzügyi helyzete, gazdaságpolitikája és a Barcelona helyzete, gazdasági modellje között? Avagy miért hat durvábban a COVID a Barcelonára?

Sz.G.: Ebben több tényező is szerepet játszik, az egyik a jegybevételek hiánya, mely a Barcelona éves bevételének közel 20%-át teszi ki, másik a korábban már említett sérülékeny klub modell, amelynek hibái miatt a vírus további károkat okoz. A legfontosabb ok viszont az, amiből sérülékenység is ered: a Barcelona nem gazdasági társasági formában működik, hanem egyesületként, lényegében civil szervezetként. Ezt a klubmodellt „l’art pour l’art” stratégiának nevezzük, mivel a klub „önmagáért” létezik és működik: nem a klub követi a vezető – a tulajdonos – céljait, hanem a vezető követi a klub céljait, annak szellemiségét. Például a Chelsea esetében Roman Abramovics a saját pénzét kockáztatja, amikor különböző tranzakciót hajt végre és emiatt jobban meg kell vizsgálnia, hogy mire költ és mire nem. Ez az, ami hiányzik egy ilyen formában működő csapatnál, mint a Barcelona. Az elnök emiatt nem úgy hoz döntéseket, mint egy valós gazdasági vállalkozás tulajdonosa, vezetője, hanem hogy mi az, amivel a klubtagokat annyira elégedetté tudja tenni, hogy a következő választásokon is rá szavazzanak. Ezzel a szigorú pénzügyi racionalitás részben eltűnik a döntésekből.

EB: A hatalmas számok komoly problémákra utalnak, de vajon mi lehet a kiút? Esetleg a ’ l’art pour l’art ’ modell elhagyása a gazdasági forma kedvéért?

Sz.G.: Ez egy olyan mértékű változás lenne, amit én a közeljövőben elképzelhetetlennek tartok, még akkor is, ha ennek a Barcelona gazdálkodására pozitív hatása lenne. Reálisabb irány a költség struktúra karcsúsítása és ezzel a gazdasági helyzet konszolidálása. Ha ezt minél gyorsabban akarják véghez vinni, akkor lehet el kell engedni Messit, de akár más játékost is és olyanokat igazolni a helyükre, akiknek a fizetése alacsonyabb. Ez viszont azzal is járhatna, hogy a Barcelona akár évekig nem nyerne semmit. Elképzelhetőnek tartok még egy deus ex machina segítséget is, amire a Real Madridnál már volt példa, amikor az edzőközpontjukat jóval piaci ár felett vásárolta meg a madridi önkormányzat, amiből a tartozásaikat is ki tudták fizetni. Ehhez hasonló megoldást a Barcelona kapcsán is el tudok képzelni.

***