Katalán embertornyok

Katalán cikksorozatunk következő része az „Els castells”-ről, az emberi tornyokról, egy több mint 200 éves múltra visszatekintő kulturális sportgyakorlatról szól, amelyet 2010-ben az UNESCO az emberiség szellemi kulturális örökségévé nyilvánított. Az Els castells egyfajta csapatmunka, amely az erőfeszítés és az önfejlesztés eszköze. A cikkben több kép segíti a vizualitást, valamint azt is megtudhatjuk, hogy miért vált az ananász jelmondattá.

A legrégebbi utalások az emberi tornyokra a tizenhetedik századból származnak. Akkor még csak két-három szintből álló tornyok voltak, a Tarragona tartomány fesztiváljain és a „Ball de Valencians” (valenciai tánc) ünnepségeken ezek a produkciók csúcspontnak számítottak. Amikor az embertornyok függetlenedtek a többi ünnepségektől, az „Els castells” önálló „sportággá” fejlődött, amely sajátos nemzeti karaktert is magára öltött.

      

Népszerűsége az évek során ingadozott, a tizenkilencedik században fontos része volt a katalán ünnepeknek, az embertornyok maximum 9 szintből álltak, de aztán a huszadik század elején népszerűségük hanyatlott, hogy aztán az 1960-as években újra előretörjön.

Az „Els castells” aranykorszaka az 1990-es években kezdődött és mind a mai napig tart. Újjáéledéséhez hozzájárult, hogy egyre több új csoport/klub jött létre, látványos új bravúrokra törekedtek, és a televíziós közvetítések is a segítették a népszerűsítését.

Ma több mint 100 csoport (kollégium) működik a katalán területeken, 12.000 résztvevővel és körülbelül 12.000 „kastélyt” építenek évente. Az egyes csoportok más-más színes szerelésben jelennek meg a fesztiválokon.

Van sportszövetségük is hasonlóan a futballklubokhoz, ez a CCCC (Coordinadora de Colles Castelleres de Catalunya), a kollégiumok képviselői alkalmanként találkoznak egymással, intézik az ügyeiket, és döntéseket is hoznak, amelyek mindenkire vonatkoznak. Pl. a CCCC kötelezővé tette a sisak viselését a legfelső csúcsra felmászó, általában 5 éves gyerekek számára.

A kollégiumok hivatalosan kétévente egyszer versenyeznek egymással a tarragonai Concurs de Castellsben. Nem hivatalosan azonban minden hétvégén, amikor az embertorony építő csoportok a legmagasabb és legnehezebb kastélyokat próbálják felépíteni, mert van egyfajta versengés a kollégiumok között.

Ezek a kollégiumok nem egyszerűen csak egyesületek. Ez több annál. (Ahogy az FC Barcelonánál is működik a jelmondat: Més que un club – Több mint egy klub). Vannak férfiak, nők, fiúk és lányok, és mindenkit szeretettel várnak, hogy csatlakozzon a kollégiumhoz. Néha egész családok vesznek részt az embertorony építő csoportban: anya, apa és gyerekeik, sőt néha még a nagyszülők is!

A kollégiumnak nincs tulajdonosa, nem üzleti alapon működik, hanem hagyomány őrző. Valaki lehet „csak” tag és/vagy résztvevő egy Els castellsben.

Az emberi torony csak akkor válik teljessé, ha az „enxaneta”, általában egy ötéves gyermek, felkapaszkodik a szerkezet legtetejére, és felemeli a karját.

Párperces videó a tarragoniai versenyről.

A „pinya” a kastély alapja. Minél nagyobb a pinya, annál stabilabb és biztonságosabb lesz a castell, vagy úgy is mondhatjuk, hogy minél nagyobb a pinya, annál magasabb lesz a castell. A castellelók (résztvevők) túlnyomó többsége nem mászik fel sehova, hanem az alapot támasztják.

A „Castells” időnként összeomlik, és a pinyák másik fontos szerepe, hogy a leeső csapattagok tucatjait elkapják. Sérülések ritkán történnek meg, pedig néhány videón látszik, hogy a pici gyerekek 8 méter magasságból lepottyannak.

A „pinya” katalánul „ananászt” jelent, amely a formájára, kinézetére utal.. A „fer” pedig azt, hogy „csinálni”, tehát a „fer pinya” azt jelenti, hogy „ananászt csinálunk” vagy „ananászt készítünk”. De ennél többről van szó, a pinya a tartópillér, egyfajta összefogás egy cél érdekében. Nem véletlen, hogy a katalán politikusok a „fer pinya” szlogent tűzték zászlójukra a Katalónia függetlenségéről szóló népszavazáskor, aminek az átvitt értelme „összefogni egy közös cél érdekében”.

A pinyában nem számít a kor, a társadalmi helyzet, a faj, az iskolai végzettség, csak az akarat, a cél, hogy felépítsék a kastélyt, pedig néha olyan emberek kapcsolódnak egymáshoz, akik nem is ismerik egymást, de a közös cél összehozza őket.

Korábbi írások, amelyek a katalán cikksorozaton belül születtek: