A Laporta-tervek

HENRY EGY NAGY ÁLOM

A tegnapi nap folyamán Joan Laporta részletesen elmesélte azon jövõbeni terveit, amikkel õ és az elnökség a következõ hónapokban foglalkozik. A fogadáson, amelyet újságíró-szakos hallgatók szerveztek, a Barcelona elnöke több témával is foglalkozott, többek között van Bommel, Xavi szerzõdésével, gazdasági és városrendezési projektekkel, s legfõbb álmáról, Henry megszerzésérõl. A csapatról és Frank Rijkaardról a következõt mondta: A csapat nagyon egységes, egyfajta testvériesség alakult ki a játékosok között, ami nagyon fontos a siker eléréséhez, s úgy néz ki, ez most nagyon jól mûködik.

„Xavi és a Chelsea? Kizárt!”

„Olyan szerzõdést kap, amely csak a legnagyobbaknak jár!” – felelte az elsõ kérdésre. Kezét szívére tette, s eloszlatta a Xavi távozásával kapcsolatos pletykákat: „Nagyon jó a kapcsolatunk, s mindíg viccelõdök vele. Azt mondom, hogy õ a földkerekség legjobb játékosa. Számomra az elmúlt évek sikereinek kulcsa egyértelmûen õ. Most egy olyan ajánlatot teszünk neki, ami sokkal jobb feltételeket biztosít neki, bízom benne, hogy elfogadja. Tudom, hogy a Chelsea érdekõdik iránta, talán mások is, mivel ismerem az angolok már megkerestek, de úgy gondolom Xavi jól érzi itt magát, s nálunk marad. Bár a Chelsea kimeríthetetlen forrásokkal rendelkezik, mi is megadjuk Xavinak, amit megérdemel, a három szint közül a legmagasabbat.

Van Bommellel is megegyeztünk

„Õ egy olyan játékos, akinek nagyon örülhetünk, hiszen szavát adta, hogya következõ szezontól a Barca játékosa lesz. És ha esetleg a Milan mégis több pénzt ajánlana, s inkább azt fogadná el, akkor beletörõdünk. Ha valaki itt akar játszani, annak azért kell itt játszania, mert az egy speciális érzés. Hiszen a Barca a pénz mellett rengeteg dolgot ajánlhat a játékosnak, többek között a klubon belüli családias hangulatot. Van Bommel biztosított minket, hogy tudja, mi várhat rá. Az edzõnk holland, s ez segítheti a beilleszkedésben. Úgy érzem, hogy végül minket választ.

Pekinggel már majdnem lezárultak a tárgyalások

Bár a kérdések alatt megerõsítette, hogy Pekinggel már közel van a megállapodás, az újságírók nem kérdezték tovább a témáról, hiszen tudták, hogy a csapat próbálja titokban tartani a tárgyalások részleteit, késõbb azonban Laporta magától is beszélt a sajtótájékoztató után a témáról. Olyan részletesen nyilatkozott, ahogy a klub ebben a témában még nem tette. Elmondta, hogy a megállapodás még hiányzik, de lassan megszületik. Csak azt nem tudja, hogy mikor kell kínába utaznia, hogy aláírja a papírokat.

„A Barca az elit legolcsóbb klubja”

Laporta ezután elmondta, hogy bár a klub korábban 164 millió veszteséget halmozott fel, azonban az új partnerek segítségével megnyugtató lett a helyzet, a bevétel 20 és 40 százalék közötti értékkel növekszik, a Barca így az elit klubjai közül a legolcsóbb, hiszen itt a legalacsonyabb a költségoldal. „Bár az elmúlt idõszakban a helyzet nem volt túl rózsás, ezért nem is voltunk népszerûek, de most már rendbehoztuk a gazdasági helyzetünket, most javíthatunk rajta.”

„Szeretném Henry-t, de neki már most kellene jönnie.

Amikor azt kérdezték, hogy kit szeretne csapatában tudni, Joan Laporta beismerte, hogy kedvenc csatára a francia Thierry Henry. „Ha a csapatunkban tudhatnánk az 1974-es Johan Cruyff-ot, az szeznációs lenne. Tényleg jó lenne, de a valóság az, hogy bármennyire is szeretném Henryt, most kellene érkeznie, nem a jövõben, hiszen az évek múlásával õ sem lesz fiatalabb.” – utalt arra, hogy a játékos már 28 éves lesz.

A kosárcsapatnak is meg kell újulnia

A kosárcsapattal kapcsolatban elmondta, hogy nagyon sajnálja, hogy a partnerek elfordultak tõle, mivel nem értettek egyet a csapat átalakításával. A következõ évben a Barcánál kell, hogy legyen a legjobb szakmai igazgató, s európa legjobb edzõje, hogy együtt hozzák létre az új csapatot. A szurkolókat azonban dícséret illeti, hiszen mindezek ellenére is kitartottak a csapat mellett.

„2000 sportolónk életet ad a Montjuicnak.”

Laporta elmondta, hogy szeretnék átalakítani a csapat kiszolgáló épületeit is. A Palau túl kicsi, a Nou Campot fel kell újítani, lesz egy sportvárosunk, amely novembertõl épülne, s ezt már bemutattuk a város vezetésének is, ez lenne a Montjuic projekt. Ha az Espanyol elmegy onnan, az épületek kiürülnek, s a mi 2000 sportolónk adhatna új életet a városrésznek.

„A jelenlegi katalán válogatottakra sajnos nincs szükség”

Katalánként azt mondom, nagyon sajnálatos, hogy nincsenek olyan válogatottaink, amelyek szabadon küzdhetnének a nemzeti porondon. Éppen ezért a válogatottaknak nincs értelme. A politikusok feladata az, hogy megoldják a problémát. A felelõsséget nem lehet a sportolókra, a klubokra vagy a szövetségekre hárítani. „